Összes kategória

Sosztakovics utolsó szimfóniáját a korábbiakhoz képest kisebb apparátusra hangszerelte, ugyanakkor a karcsúbb, mozgékonyabb karakterű anyagok profiljához méretezett együtteshez népes ütőhangszeres csoportot társított.

Az orgona sokáig a koncertélet megközelíthetetlen hangszerének számított, olyannak, amelynek legfeljebb a hangját halljuk a nézőtéren vagy a templomban, a hatalmas gépezetet működtető személy viszont legfeljebb egy apró pont, „valahol fent”.

Kétség nem fér hozzá, hogy Mozart 30 évesen már bőven érett zeneszerzői korszakában járt. Haydn és Mozart zenéjének egyik legavatottabb specialistája, Takács-Nagy Gábor 1786 tavaszán keletkezett alkotásokba enged betekintést zenekarával, a Manchester Cameratával adott koncertjén.

A Zeneakadémia Liszt-díjas egyetemi tanára és az MMA rendes tagja, Dobozy Borbála ezúttal a Nemzeti Ifjúsági Zenekar 2018–2020 címet birtokló Anima Musicae Kamarazenekarral áll a Zeneakadémia Nagytermének pódiumára.

Az 1956-os év hazánk történelmében és Cziffra György életében egyaránt meghatározó esztendő volt, s akadt akkor egy forró hangulatú és viharos sikerű koncert, amely valósággal példázatosan kapcsolta össze egymással a művész és nemzete sorsát.

Fassang László neve aligha ismeretlen a budapesti közönség számára. Az orgonaművész kiterjedt hazai és nemzetközi előadói tevékenysége a klasszikus orgonairodalom megszólaltatására összpontosul, de fontos részét képezi másik szenvedélye, az improvizálás is.

Korpás Éva népdalénekes a felvidéki kulturális élet meghatározó alakja. Az örökké kísérletező művész tevékenysége rendkívül szerteágazó: gyermeklemezek és felnőtteknek szóló világzenei albumok egyaránt helyet kapnak benne. Dalaiban a klasszikus zene, a népzene és a világzene stílusjegyei mellett a jazz hatása is megjelenik. A RÉV zenekar állandó énekeseként a népzene és a klasszikus zene határterületének felfedezésére vállalkozik.

Ritka alkalom, ha egy születésnapi műsor úgy tiszteleghet az ünnepelt népzenekutató előtt, hogy kizárólag a saját gyűjtéseiből válogatott dallamok szólalnak meg. Pávai István a közel félévszázados gyűjtőmunka során a korábban zenei szempontból már jól feltárt néprajzi tájegységek mellett olyanokat is felkeresett, amelyek dallamanyaga még a kutatók számára is kevéssé volt ismert.

Steve Reich 1977 nyarán járt első ízben Budapesten, a látogatás az Új Zenei Stúdió meghívásának volt köszönhető. Reich négy előadást tartott, több művét elemezte és mutatta be felvételről, illetve elhangzott néhány kompozíciója élő előadásban is.

Belépő csak a foglalkozásokon részt vevő gyermekek számára váltandó! A szülők a foglalkozáson nem vehetnek részt, ők az aznap esti koncert főpróbájára ülhetnek be, amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk.

Diana, a vadászat istennője jelenik meg a Zeneakadémia színpadán az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás zárókoncertjén.

Szokolay Balázs a nemzetközi zenei élet meghatározó alakja zongoraművészként és pedagógusként is. Repertoárja széles skálát ölel fel, benne jelentős szerepet kap a kamarazene is. Világhírű kamarapartnerekkel, karmesterekkel, zenekarokkal játszott, fellépett a Royal Festival Hallban, a Wigmore Hallban, a Concertgebouwban, a bécsi Konzerthausban.

„Minden zene mélyre ereszti a gyökereit” – nyilatkozta egyszer a művészi pályafutásának negyvenéves évfordulóját ünneplő ütőhangszeres művész és karmester, az Amadinda Ütőegyüttes és az UMZE Kamaraegyüttes alapítója, Rácz Zoltán azzal kapcsolatban, milyen szerves összefüggés áll fenn a kortárs zene eleven gyakorlata és a zenetörténeti repertoár ismerete, valamint a tradicionális kulturális formákból fakadó inspiráció között.

Rendhagyó módon 2021-ben a fesztivál egy nagyszabású gálakoncerttel kíván emléket állítani az éppen 100 éve született zongoraművésznek, Anda Gézának, a hangversenyen Mozart versenyművei csendülnek majd fel.

Gulyás Márta (zongora), Lokodi Károly (hegedű), Bársony Péter (brácsa) és Tomasz Máté (cselló) kamarakoncertje

A magas színvonalú kamarazenélési kultúra Magyarországon a 20. században olyan világhírű kamaraegyütteseket adott Európának és a világnak, mint a Budapest Vonósnégyes, a Waldbauer–Kerpely Vonósnégyes, a Magyar Vonósnégyes, a Végh Kvartett, a Tátrai-vonósnégyes, a Bartók Vonósnégyes és a Takács Kvartett – csak hogy néhányat kiragadjunk a rengeteg példa közül.

Az este folyamán két klasszikus olasz zeneszerző, Boccherini és Viotti zenéjébe is betekintést nyerhetünk.

A kvartettezés a kamarazenélés csúcsa – a klasszikus zene olyan területe, amely az előadóktól alkalmazkodást és önállóságot is kíván. Nem is mindenki alkalmas vonósnégyes-játékra – erre születni kell.

Győri Noémi (fuvola), Kokas Katalin (hegedű), Bársony Péter (brácsa), Kokas Dóra (cselló) Nem először játszik együtt, közös koncerten ez a négy művész, ám ez a tény a legkevésbé sem csökkenti, épp ellenkezőleg, csak tovább fokozza az esemény vonzerejét.

Az Arcangelo régizenei együttest Jonathan Cohen alapította 2010-ben azzal a céllal, hogy kamarazenei megközelítéssel szólaltassák meg a Monteverditől Beethovenig tartó korszak remekműveit. Budapesti műsoruk igazi időbeli és térbeli utazásnak ígérkezik.

Elegáns és nagy formátumú művészekre jellemző Berecz Mihály választása: két, egymástól távoli, mégis szellemi rokonságban álló alkotó műveit társítja ezen az emlékezetesnek ígérkező estén. A 18. század bámulatosan eredeti operaszerzőjének gálánsan formált, finom dallamvonalakkal ékes csembalódarabjai gyökeresen más billentyűs megközelítést igényelnek, mint Debussy színekben gazdag zongorazenéje.

Liszt Múzeum - Matinékoncert: Gulyás István (zongora) Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc

Noha a táncok a társas érintkezésnek mindig is kulcsfontosságú formái voltak, a barokk korszakban egészen sajátos, minden korábbi érdeklődést és népszerűséget messze meghaladó jelentőségre tettek szert.

A tragikusan fiatalon, hosszú betegség után, idén elhunyt Tallér Zsófia a magyar zenei élet és zeneoktatás nagyhatású szereplője volt. A koncert átfogó képet nyújt a zeneszerző életművéről és zenepedagógusi pályájáról.

A börze egy csodálatos és izgalmas hely, ahol mindenki megtalálja, amit keres. Ahol megy a cserebere, ahol előbb-utóbb mindenre lesz megoldás. A börze színes, változatos és nyüzsgő. Akárcsak a Zenészbörze, vagyis a Liszt-kukacok Akadémiájának tavaszi évada.

Belépő csak a foglalkozásokon részt vevő gyermekek számára váltandó! A szülők a foglalkozáson nem vehetnek részt, ők az aznap esti koncert főpróbájára ülhetnek be, amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk.

Binder Károly zeneszerző, zongoraművész a hetvenes évek második fele óta a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja. Munkássága a modern mainstream jazztől a kortárs és avantgárd klasszikus zenén, valamint az úgynevezett magyar népi free jazzen keresztül a népzenéig számos műfajt és stílust ölel át.

Prunyi Ilona és kiváló vonós partnerei, Oláh Vilmos és Fenyő László kalauzolásával a romantikus stílus különféle arcaira és korszakaira csodálkozhatunk rá ezen a hangversenyen. Mendelssohn 1842-ben keletkezett, életvidám D-dúr cselló-zongora szonátájában az áradó dallamok és a kifejező líraiság mellett még a világos, klasszikus szerkesztésmód figyelhető meg, a lassú tétel koráljával pedig a szerző példaképét, Bachot idézi meg.

Az Átlátszó Hang immár hagyományos gyerekprogramjának résztvevői ez alkalommal Vidovszky László 1972-es Autokoncert című művének gyerek-variációját készítik el.

A zongora, bár számos billentyűs hangszer volt használatban a korábbi évszázadokban is, valójában a 19. század alkotása. A kalapácsmechanika továbbfejlesztésével, az ismétlőmechanika bevezetésével, a hangterjedelem szabályozásával, a hangszer testének, anyagának, húrozásának tökéletesítésével a változatos 18. századi instrumentumelődökből ebben az időben alakult ki a ma ismert, modern zongora, amelynek hangereje, hangszíngazdagsága fantasztikus vonzerőt gyakorolt a korszak zenészeire és közönségére egyaránt.