Összes kategória

Négy különböző nemzet szülöttét egyesíti a 2011-ben alakult és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Castalian String Quartet. A finn, francia, walesi és angol zenészek találó nevet választottak, hiszen Castalia a görög mitológiában a költészet forrását jelöli, a vonósnégyesre írt művek pedig összetettségükkel, aprólékos kidolgozottságukkal, személyességükkel és titokzatosságukkal talán a költészethez állnak a legközelebb.

A börze egy csodálatos és izgalmas hely, ahol mindenki megtalálja, amit keres. Ahol megy a cserebere, ahol előbb-utóbb mindenre lesz megoldás. A börze színes, változatos és nyüzsgő. Akárcsak a Zenészbörze, vagyis a Liszt-kukacok Akadémiájának tavaszi évada.

Képek, szimbólumok, benyomások és asszociációs játékok jellemzik az előző századforduló zenéjének egyik nagy vonulatát. A 19. század hagyományos műfajait, hangzásvilágát és kifejezési formáit kerülni kívánó, hol álomszerűen szubjektív, hol nyers és motorikus, de mindenképp friss és modern alkotói megoldásokat kereső komponisták gyakran adtak műveiknek gondolatébresztő, tágas képzettársításokat életre hívó címeket.

Idén vonósnégyesek indulhattak a nemzetközi megmérettetésen, amelyet immár ötödik alkalommal rendez meg a Zeneakadémia. A 2017-ben életre hívott verseny hatéves ciklusokban valósul meg. A páratlan években a hangszeresek versenyeznek: először a hegedűsök, őket 2019-ben követték a zongoristák, 2021-ben pedig a vonósnégyesek.

Idén vonósnégyesek indulhattak a nemzetközi megmérettetésen, amelyet immár ötödik alkalommal rendez meg a Zeneakadémia. A 2017-ben életre hívott verseny hatéves ciklusokban valósul meg. A páratlan években a hangszeresek versenyeznek: először a hegedűsök, őket 2019-ben követték a zongoristák, 2021-ben pedig a vonósnégyesek.

Versenygyőzelmekkel és számos, különböző hangszerösszeállítású kamarazenei koncert tapasztalatával a hátuk mögött lép színpadra a két fiatal művész, Bor Péter és Baranyai Barnabás.

Habár Monteverdi sosem írt billentyűs hangszerre, hatása nyomon követhető szinte minden zenei műfajban, hiszen életműve nemcsak az opera műfajának megalkotása révén vált kikerülhetetlenné a következő generációk számára, hanem az általa teremtett újfajta zenei nyelvezet miatt is. A koncerten elhangzó műveken keresztül felfedezhetjük, hogyan hatott Monteverdi zenei nyelvezete a későbbi komponisták zenéjére, itáliai, francia és német mesterek alkotásaira.

A börze egy csodálatos és izgalmas hely, ahol mindenki megtalálja, amit keres. Ahol megy a cserebere, ahol előbb-utóbb mindenre lesz megoldás. A börze színes, változatos és nyüzsgő. Akárcsak a Zenészbörze, vagyis a Liszt-kukacok Akadémiájának őszi évada.

A concerto kifejezés a nyugati zene történetében többféle jelentéssel bír, általában azonban olyan műfajt értünk alatta, amelyben egyes hangszerek vagy hangszercsoportok között párbeszéd alakul ki. A szólamok készséges, egymást kiegészítő diskurzusa azonban többféleképpen is megvalósulhat.

Fellépnek a Bartók Konzi cimbalom-, gitár-, harmonika-, hárfa-, ütő- és magánénekszakos hallgatói Cimbalom, gitár, harmonika, hárfa, ütő és magánének tanszak – közös vonásuk, hogy a Bartók Konzi képzéseinek kínálatában voltaképpen mind úgynevezett „kis tanszaknak” számítanak.

A düsseldorfi Robert Schumann Főiskola oboaprofesszora, Kai Frömbgen lesz a vendég azon az izgalmas kamaraesten, melyen két ritka hangszer-összeállítású trió is elhangzik, oboára, kürtre és zongorára.

Valljuk be, nem sokat tudunk a Chopin előtti lengyel zenéről, és ennek nemcsak a zeneszerzők nevében előforduló furcsa betűk az okai. Pedig már a reneszánsz idején, a 16–17. században is virágzottak a művészetek a Vasa-uralkodók udvarában, és később is magas színvonalú, a nyugat-európai muzsikára is ható zenei élet zajlott az 1795-ig fennállt Lengyel–Litván Unióban.

Az éppen hetven esztendeje elhunyt orosz zeneszerző és zongoraművész, Nyikolaj Karlovics Medtner (1880–1951) életművéből kínál válogatást Mondok Yvette, Lajkó István és Oláh Vilmos közös koncertje. A sokáig jobbára csupán Szkrjabin- és Rahmanyinov-kortársként emlegetett, ám mára mind nagyobb érdeklődést kiváltó posztromantikus komponista szerzeményei közül három hangzik majd fel a koncerten, egyként az 1910-20-as évek alkotói periódusát reprezentálva.

„Életünk legfőbb értelme, hogy ragaszkodjunk ideálunkhoz, és szüntelenül munkálkodjunk megvalósításán.” Ezzel a gondolattal egészítette ki Liszt Ferenc Az ideálok című, Schiller költeményét követő szimfonikus művének programját.

„Idegenben született, idegenben hunyta szemeit örök álomra, magyarul se igen tanult meg s mégis a mienk” – írták halála után Doppler Ferencről (1821–1883), a fuvolavirtuóz zeneszerzőről, akinek életművét most, születésének kétszázadik évfordulóján is szintúgy a magunkénak érezhetjük. Ehhez azonban mindenekelőtt jobban meg kell ismernünk azt, s éppen ehhez segít majd hozzá minket ez a bicentenáriumi koncert, amelynek programja reprezentatív mintát kínál Doppler változatos zeneszerzői terméséből.

Különleges formáció, három különböző zenei világból érkező, ugyanakkor tökéletes összhangban lévő muzsikus lép színpadra. Karosi Júlia gyakorta látott vendég a legrangosabb magyar és külföldi pódiumokon.

David Titteringtont, napjaink egyik legelismertebb brit orgonaművészét aligha kell bemutatni a hazai közönségnek. A londoni Királyi Zeneakadémia tanszékvezető professzora impozáns és bámulatosan színes repertoárt épített fel sikerekben gazdag pályáján, számos kortárs zeneszerzőhöz szoros, személyes munkakapcsolat is fűzi.

Ha a zene a pillanat és a múlt művészete, akkor az előadó-művészet az emlékezés. Sajátos és megismételhetetlen felidézése egy zeneszerző darabjának, egy kornak, stílusnak és magának a komponistának.

Ha a zene a pillanat és a múlt művészete, akkor az előadó-művészet az emlékezés. Sajátos és megismételhetetlen felidézése egy zeneszerző darabjának, egy kornak, stílusnak és magának a komponistának.

Minden gyerek összművész – vallja Simon Izabella. A fesztivál egyik művészeti vezetője a kamarazenélésen túl évek óta foglalkozik intenzíven a legkisebbeknek szóló zenei programok megálmodásával és levezetésével, a gyerekek reakciói pedig azt bizonyítják: kiváló érzéke van hozzá.

Ha a zene a pillanat és a múlt művészete, akkor az előadó-művészet az emlékezés. Sajátos és megismételhetetlen felidézése egy zeneszerző darabjának, egy kornak, stílusnak és magának a komponistának.

Ha a zene a pillanat és a múlt művészete, akkor az előadó-művészet az emlékezés. Sajátos és megismételhetetlen felidézése egy zeneszerző darabjának, egy kornak, stílusnak és magának a komponistának.

A Kamara.hu elengedhetetlen kísérőprogramja az a Hatszemközt című beszélgetés, amikor Simon Izabella és Várjon Dénes egy-egy irodalmi, színház- vagy filmművészetből ismert személyiséget faggat zene és irodalom kapcsolatáról, művészetek határmezsgyéiről, alkotói folyamatokról, zenei emlékekről.

Ha a zene a pillanat és a múlt művészete, akkor az előadó-művészet az emlékezés. Sajátos és megismételhetetlen felidézése egy zeneszerző darabjának, egy kornak, stílusnak és magának a komponistának.

Az orosz zene, amely csak a 19. század közepétől kezdett igazán markánsan kilépni az Oroszországban komponált, de többnyire német és olasz szerzők által irányított zenei élet árnyékából, a század végére az egyik leghatározottabb arculattal rendelkező, legismertebb és legnépszerűbb nemzeti stílussá vált Európában.

Az Auer Triót a Zeneakadémia három tanára, Fülei Balázs zongoraművész, Kováts Péter hegedűművész, valamint Varga István gordonkaművész alapította 2016-ban. Az együttes Auer Lipót (1845–1930) nevét vette fel, a nagyközönség előtt a veszprémi Auer Fesztiválon mutatkozott be.

A közvélekedés szerint egy igazán jó vonósnégyes tagjainak évtizedeken át napról napra együtt kell zenélniük ahhoz, hogy játékuk fokozatosan egyneművé váljon, azonban számtalan példa akad az ellenkezőjére is.

A női alkotóművészek névsora nem valamiféle genetikai tehetséghiány miatt rövidebb a férfiakénál, hanem egyszerűen csak azért, mert az íráshoz, festéshez, komponáláshoz idő kell, pénz és – ahogyan arra Virginia Woolf rámutatott – egy saját, zárható szoba; márpedig ilyesmivel a nők évszázadokon át nem rendelkeztek.

Évszázados hagyomány a hangnemekhez különböző karaktereket, hangulatokat társítani. 1806-ban Christian Schubart, A pisztráng című Schubert-dal szövegírója úgy vélekedett, hogy az A-dúr „teret ad az ártatlan szerelmi vallomásoknak, valamint megfogalmazható benne a saját helyzetünkkel való elégedettség, a viszontlátás reménye a szerelmünktől való búcsúzáskor, a fiatalos jókedv, és az Istenbe vetett bizalom.”

A Jazzation 2021 tavaszán debütáló vadonatúj műsorában a magyar származású Pannonica Rothschild emlékének adózik. Kathleen Annie Pannonicának – Charles Rothschild és a nagyváradi bárókisasszony, Wertheimstein Rózsika legifjabb gyermekeként – egész életében mindene megvolt, amit csak kívánhatott.

A múlt század utolsó negyedében éles határvonal volt a barokk zenét modern hangszereken és -felfogásban, illetve korhű instrumentumokon és a letűnt korok előadói gyakorlatát figyelembe véve játszó muzsikusok között.

Balázs Elemér zenész családba született, és már tanulmányai megkezdése előtt komponált darabokat. Jelenleg Dráfi Kálmán másodéves hallgatója a Zeneakadémián.

„Én egy igazi muzsikust úgy képzelek el, hogy Bachtól a kortársig mindent játszik” – nyilatkozta néhány éve Farkas Gábor, a Zeneakadémia 2020 szeptemberében kinevezett tanszékvezetője. Azért tartotta fontosnak megjegyezni ezt, mert két Liszt-verseny díjazottjaként a koncertszervezők és lemezcégek sokáig szinte kizárólag Liszt-művekből álló programokat kértek tőle, jóllehet ő maga évek óta törekszik rá, hogy megmutathassa repertoárja valódi sokrétűségét.