All categories

Az Erasmus Orchestrát az Erasmus+ 30. évfordulójának megünneplésére alapította 2017-ben a mobilitási program olasz nemzeti ügynöksége, a INDIRE. Az egyedülálló kezdeményezés az európai konzervatóriumok és zeneakadémiák azon tehetséges hallgatóit hozza össze, akik a programot már elvégezték, vagy jelenleg épp részt vesznek rajta.

Cziffra György szólóestje (1956)

A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.

A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának Liszt születésnapi estje Liszt Ferenc egyik legtitokzatosabb művével, Orfeusz, a mitikus dalnok alakjának szentelt szimfonikus költeményével kezdődik. A darab különleges, nehezen megragadható formája és mindenféle programtól független, absztrakt zenei anyaga az utóbbi években új elemzői megvilágításba került, a Liszt-kutatás éppúgy felfedezte magának ezt a hallatlanul izgalmas Liszt-kompozíciót, mint a modern zeneesztétika.

„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot

A Zenék billentyűkre című évad szó szerint varázslattal indul. A nyitókoncerten egy nagy hatalmú mágus ügyes-bajos segédjének történetét ismerheti meg a közönség. A lusta, de furmányos tanonc megpróbálja megúszni a rábízott feladatot, és seprűket kelt életre, hogy azok helyette végezzék el a munkát.

Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című darabjának elengedhetetlen tulajdonsága ugyanis, hogy az egészen elképesztő hangszerelési trükköknek hála különböző hangszer-összeállításokon keresztül képes megeleveníteni állatokat a halaktól az elefántig.

Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.

150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény néhány kiváló tanárának műve hangzik el.

Balogh Ádám és Ránki Fülöp két kiváló fiatal magyar művész, akik az Y generáció sorozat keretében lépnek fel a Zeneakadémián, különleges kétzongorás átiratokat megszólaltatva.

Tornyai Péter és Zétényi Tamás több száz koncerten játszott együtt az elmúlt 15 évben, különböző, Classicus névre keresztelt formációkban. Emlékezetes volt például Das Wohltemperierte Streichquartett című vállalkozásuk, amelyben a Classicus Quartettel néhány év alatt előadták a vonósnégyes-irodalom összes reprezentatív darabját. 2023 nyara óta Kökény Eszterrel vonóstrióként működnek, és e formájukban először játszanak a Zeneakadémián.

Ezen az estén három jól ismert művész lép színpadra.

A legkiválóbb hazai előadók a zenetörténet legnagyobb zongoristáinak kompozícióival tisztelegnek Dráfi Kálmán zongoraművész előtt a születésének hetvenedik évfordulója alkalmából megrendezett koncerten. A Zeneakadémián 1977 óta tanító, Liszt Ferenc-díjas és érdemes művészt a közönség olyan fellépőkkel együtt ünnepelheti, mint Balázs János Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész; Farkas Gábor Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője; Magyar Valentin Junior Prima díjas zongorista; Kelemen Barnabás Liszt- és Kossuth-díjas hegedűművész és Perényi Miklós Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas, érdemes művész csellista.

A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.

Magyar Valentin már több versenyen szerepelt sikerrel, 2023-ban pedig elnyerte a Zeneakadémia legtehetségesebb diákjának odaítélt Concorde-díjat, valamint a Cziffra Fesztivál díját és aranyérmet hozott el a Bécsi Nemzetközi Zenei Versenyről. A fiatal pianista ezúttal a kései bécsi szonátastílus két legnagyobb alakja, Beethoven és Schubert darabjait tűzi műsorára.

Koncert Bartók halálának 80. évfordulója emlékére

Raffay Endre művészettörténész vezetése és előadása

A Bartók Konzervatórium sorozatának első koncertjén az iskola tanárai, diákjai és meghívott művészeik különleges programmal várják a közönséget, amellyel az intézmény két kiemelkedő oktatója, Aggházy Károly és Rohmann Henrik előtt tisztelegnek.

Magyar inspirációktól az operák csúcsáig – nemzetközi fuvola-est

Akik jól ismerik a legendás opera- és dalénekes, Thomas Quasthoff előadóművészi arcélét, nem lepődnek meg azon, hogy – legyen szó népdalról, operaáriáról, vagy popról, jazzről, soulról – milyen magától értődő természetességgel találja meg a különböző stílusokhoz illő, autentikus hangvételt.

A Zeneakadémia alapításának 150. évfordulója jó alkalom arra, hogy megvizsgáljuk az intézménytörténet és a magyar zenetörténet közös metszetét. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat egy lehetőség a visszatekintésre és az újrafelfedezésre.

„…Thomán István, Bartók[nak] és Dohnányinak egykori mestere Beethoven-estélyt rendezett a Zeneakadémiában.

Lakatos Gergely főmérnök vezetése és előadása

A zeneakadémista Pintér Anna és Kovács Luca – akik mellé a műsor utolsó számában Zsupos József csatlakozik – kamaraestjének programja a fuvolarepertoárt járja be a zenei sokszínűség, a virtuozitás és a színpadi jelenlét szempontjából.