All categories

Minden gyerek összművész – vallja Simon Izabella. A fesztivál egyik művészeti vezetője a kamarazenélésen túl évek óta foglalkozik intenzíven a legkisebbeknek szóló zenei programok megálmodásával és levezetésével, a gyerekek reakciói pedig azt bizonyítják: kiváló érzéke van hozzá.

Matinékoncert Jacopo Fulimeni (zongora) koncertje

„A fiataloknak szárnyakat kell adni” – fogalmazott egy interjújában a versengés névadója, Marton Éva, s a Zeneakadémia e nagyszerű vállalkozása valóban így is tesz. Hiszen a Nagydíjat elnyerő eddigi három énekes, Vörös Szilvia, a fehérorosz Alekszander Roszlavetsz és a mexikói-amerikai Galeano Salas pályafutása gyorsan felívelt a versenygyőzelem után.

A versengés véget ér, a zsűri és a közönség döntése megszületik, és kiderül, ki nyeri el idén a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny első díját a több mint 250 jelentkező közül, akik még 2020 tavaszán küldték be felvételeiket a verseny előselejtezőjébe.

Az Anima Musicae kamarazenekar koncertje

Gulyás Márta (zongora), Lokodi Károly (hegedű), Bársony Péter (brácsa) és Tomasz Máté (cselló) kamarakoncertje

A magas színvonalú kamarazenélési kultúra Magyarországon a 20. században olyan világhírű kamaraegyütteseket adott Európának és a világnak, mint a Budapest Vonósnégyes, a Waldbauer–Kerpely Vonósnégyes, a Magyar Vonósnégyes, a Végh Kvartett, a Tátrai-vonósnégyes, a Bartók Vonósnégyes és a Takács Kvartett – csak hogy néhányat kiragadjunk a rengeteg példa közül.

A Les violons d’Ingres hegedűduót 1997-ben alapította Claudia Cancellotti és Erica Scherl. Repertoárjuk különböző korszakok és zenei stílusok darabjait vonultatja fel, a klasszikus és a populárisabb műfajoktól a kortárs zenén át egészen az improvizációig. Hangversenyükön tavaly megjelent, Acanthus című lemezüket mutatják be, melyen Paul Hindemith duói mellett 1900 után született olasz komponisták művei hallhatók.

Belépő csak a foglalkozásokon részt vevő gyermekek számára váltandó! A szülők a foglalkozáson nem vehetnek részt, ők az aznap esti koncert főpróbájára ülhetnek be, amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk.

A kvartettezés a kamarazenélés csúcsa – a klasszikus zene olyan területe, amely az előadóktól alkalmazkodást és önállóságot is kíván. Nem is mindenki alkalmas vonósnégyes-játékra – erre születni kell.

Sosztakovics utolsó szimfóniáját a korábbiakhoz képest kisebb apparátusra hangszerelte, ugyanakkor a karcsúbb, mozgékonyabb karakterű anyagok profiljához méretezett együtteshez népes ütőhangszeres csoportot társított.

Az Arcangelo régizenei együttest Jonathan Cohen alapította 2010-ben azzal a céllal, hogy kamarazenei megközelítéssel szólaltassák meg a Monteverditől Beethovenig tartó korszak remekműveit. Budapesti műsoruk igazi időbeli és térbeli utazásnak ígérkezik.

Elegáns és nagy formátumú művészekre jellemző Berecz Mihály választása: két, egymástól távoli, mégis szellemi rokonságban álló alkotó műveit társítja ezen az emlékezetesnek ígérkező estén. A 18. század bámulatosan eredeti operaszerzőjének gálánsan formált, finom dallamvonalakkal ékes csembalódarabjai gyökeresen más billentyűs megközelítést igényelnek, mint Debussy színekben gazdag zongorazenéje.

Noha a táncok a társas érintkezésnek mindig is kulcsfontosságú formái voltak, a barokk korszakban egészen sajátos, minden korábbi érdeklődést és népszerűséget messze meghaladó jelentőségre tettek szert.

A tragikusan fiatalon, hosszú betegség után, idén elhunyt Tallér Zsófia a magyar zenei élet és zeneoktatás nagyhatású szereplője volt. A koncert átfogó képet nyújt a zeneszerző életművéről és zenepedagógusi pályájáról.

Az orgona sokáig a koncertélet megközelíthetetlen hangszerének számított, olyannak, amelynek legfeljebb a hangját halljuk a nézőtéren vagy a templomban, a hatalmas gépezetet működtető személy viszont legfeljebb egy apró pont, „valahol fent”.

A börze egy csodálatos és izgalmas hely, ahol mindenki megtalálja, amit keres. Ahol megy a cserebere, ahol előbb-utóbb mindenre lesz megoldás. A börze színes, változatos és nyüzsgő. Akárcsak a Zenészbörze, vagyis a Liszt-kukacok Akadémiájának tavaszi évada.

Győri Noémi (fuvola), Kokas Katalin (hegedű), Bársony Péter (brácsa), Kokas Dóra (cselló) Nem először játszik együtt, közös koncerten ez a négy művész, ám ez a tény a legkevésbé sem csökkenti, épp ellenkezőleg, csak tovább fokozza az esemény vonzerejét.

A Zeneakadémia Liszt-díjas egyetemi tanára és az MMA rendes tagja, Dobozy Borbála ezúttal a Nemzeti Ifjúsági Zenekar 2018–2020 címet birtokló Anima Musicae Kamarazenekarral áll a Zeneakadémia Nagytermének pódiumára.

Belépő csak a foglalkozásokon részt vevő gyermekek számára váltandó! A szülők a foglalkozáson nem vehetnek részt, ők az aznap esti koncert főpróbájára ülhetnek be, amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk.

Binder Károly zeneszerző, zongoraművész a hetvenes évek második fele óta a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja. Munkássága a modern mainstream jazztől a kortárs és avantgárd klasszikus zenén, valamint az úgynevezett magyar népi free jazzen keresztül a népzenéig számos műfajt és stílust ölel át.

Diana, a vadászat istennője jelenik meg a Zeneakadémia színpadán az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás zárókoncertjén.

Prunyi Ilona és kiváló vonós partnerei, Oláh Vilmos és Fenyő László kalauzolásával a romantikus stílus különféle arcaira és korszakaira csodálkozhatunk rá ezen a hangversenyen. Mendelssohn 1842-ben keletkezett, életvidám D-dúr cselló-zongora szonátájában az áradó dallamok és a kifejező líraiság mellett még a világos, klasszikus szerkesztésmód figyelhető meg, a lassú tétel koráljával pedig a szerző példaképét, Bachot idézi meg.

Kétség nem fér hozzá, hogy Mozart 30 évesen már bőven érett zeneszerzői korszakában járt. Haydn és Mozart zenéjének egyik legavatottabb specialistája, Takács-Nagy Gábor 1786 tavaszán keletkezett alkotásokba enged betekintést zenekarával, a Manchester Cameratával adott koncertjén.

A zongora, bár számos billentyűs hangszer volt használatban a korábbi évszázadokban is, valójában a 19. század alkotása. A kalapácsmechanika továbbfejlesztésével, az ismétlőmechanika bevezetésével, a hangterjedelem szabályozásával, a hangszer testének, anyagának, húrozásának tökéletesítésével a változatos 18. századi instrumentumelődökből ebben az időben alakult ki a ma ismert, modern zongora, amelynek hangereje, hangszíngazdagsága fantasztikus vonzerőt gyakorolt a korszak zenészeire és közönségére egyaránt.

Négy különböző nemzet szülöttét egyesíti a 2011-ben alakult és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Castalian String Quartet. A finn, francia, walesi és angol zenészek találó nevet választottak, hiszen Castalia a görög mitológiában a költészet forrását jelöli, a vonósnégyesre írt művek pedig összetettségükkel, aprólékos kidolgozottságukkal, személyességükkel és titokzatosságukkal talán a költészethez állnak a legközelebb.

Korpás Éva népdalénekes a felvidéki kulturális élet meghatározó alakja. Az örökké kísérletező művész tevékenysége rendkívül szerteágazó: gyermeklemezek és felnőtteknek szóló világzenei albumok egyaránt helyet kapnak benne. Dalaiban a klasszikus zene, a népzene és a világzene stílusjegyei mellett a jazz hatása is megjelenik. A RÉV zenekar állandó énekeseként a népzene és a klasszikus zene határterületének felfedezésére vállalkozik.

Az 1956-os év hazánk történelmében és Cziffra György életében egyaránt meghatározó esztendő volt, s akadt akkor egy forró hangulatú és viharos sikerű koncert, amely valósággal példázatosan kapcsolta össze egymással a művész és nemzete sorsát.

A börze egy csodálatos és izgalmas hely, ahol mindenki megtalálja, amit keres. Ahol megy a cserebere, ahol előbb-utóbb mindenre lesz megoldás. A börze színes, változatos és nyüzsgő. Akárcsak a Zenészbörze, vagyis a Liszt-kukacok Akadémiájának tavaszi évada.

Képek, szimbólumok, benyomások és asszociációs játékok jellemzik az előző századforduló zenéjének egyik nagy vonulatát. A 19. század hagyományos műfajait, hangzásvilágát és kifejezési formáit kerülni kívánó, hol álomszerűen szubjektív, hol nyers és motorikus, de mindenképp friss és modern alkotói megoldásokat kereső komponisták gyakran adtak műveiknek gondolatébresztő, tágas képzettársításokat életre hívó címeket.

Idén vonósnégyesek indulhattak a nemzetközi megmérettetésen, amelyet immár ötödik alkalommal rendez meg a Zeneakadémia. A 2017-ben életre hívott verseny hatéves ciklusokban valósul meg. A páratlan években a hangszeresek versenyeznek: először a hegedűsök, őket 2019-ben követték a zongoristák, 2021-ben pedig a vonósnégyesek.