Schumann zongorás kamarazenéje / 2. (Összkiadás élőben)
Összkiadás élőben - Schumann
Schumann zongorás kamarazenéje/2
több
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. január 25. péntek, 19:00
Schumann: Hat tanulmány kánon formában, op. 56 (Theodor Kirchner átirata)
Schumann: Tizenkét zongoradarab kis- és nagy gyermekeknek, op. 85
SZÜNET
Schumann: d-moll hegedűverseny, WoO 23 – 2. Langsam (Steven Isserlis átirata)
Schumann: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 63
Hanna Weinmeister, Mary Ellen Woodside (hegedű), Rafael Rosenfeld (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora) A sorozat szerkesztője Várjon Dénes
Ellenpont – receptre. Tömören így vázolható fel a Schumann zongorás kamaraműveit felsorakoztató sorozat második estjét keretező művek keletkezési háttere. A Hat tanulmány kánon formában (1845), illetve a d-moll zongoratrió (1847) ugyanis Schumann erőteljes kontrapunktikus érdeklődéséről árulkodik, a komponista azonban nem pusztán szakmai indíttatásból fordult e régi eljárások felé: egyes kutatók szerint súlyos depresszióján próbált úrrá lenni a hűvös és szigorú ellenpont-technikák intenzív tanulmányozásával. A jóval könnyedebb hangütésű Tizenkét négykezes zongoradarab kis- és nagy gyermekeknek (1849) Schumann egész más arcát mutatja: a kislányával, Mariával négykezesező, élénk fantáziájú apáét. Az ezúttal csellóátiratban (és csak részben) elhangzó d-moll hegedűverseny (1853) útjánál kalandosabbat viszont a legélénkebb fantáziájú Schumann-rajongó sem tudna kitalálni. Szigorú feleség, lappangó kézirat, spiritiszta szeánsz és náci propaganda: ez mind része e hallatlanul izgalmas történetnek.
Ajánlatunk
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
Ajánló
Szabó Balázs orgonaművész hangszerbemutatója
A legkiválóbb hazai előadók a zenetörténet legnagyobb zongoristáinak kompozícióival tisztelegnek Dráfi Kálmán zongoraművész előtt a születésének hetvenedik évfordulója alkalmából megrendezett…
A magyar Korossy- és a lengyel NeoQuartet munkásságát a művészek fiatal kora ellenére már számos díj és versenyeredmény fémjelzi. A…
