A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Az ember, aki egész egyszerűen lecserélte az alapokat. A szerző, aki először mondta ki: minden hang egyenlő. Az újító, aki egy komplett rendszert dolgozott ki, megtörve ezzel az őt megelőző sok száz év hagyományait. Ő Arnold Schönberg, a 20. századi zene Neumann Jánosa, a Liszt-kukacok Akadémiája tavaszi évadának negyedik feltalálója.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. április 24. vasárnap, 11:00
Liszt-kukacok Akadémiája – Feltalálók
Schönberg, a dallamújító
10–15 éveseknek
Közreműködik:
A Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
Mesélő: Mona Dániel
A szezonzáró matinén Mona Dániel zenetörténész egy, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának tagjaiból álló kisegyüttes segítségével mutatja be, mekkora utat járt be Schönberg a romantikus zenétől a vadonatúj hangrendszeréig, mitől olyan idegen a fülünknek a mai napig ez a hangzás, és hogyan képes bármelyik Liszt-kukac schönbergi zenei témát komponálni. Mese, csillogás, borzongás és kíváncsiság – tudta ez a Schönberg, mi kell a Liszt-kukacok közönségének!
Rendező:
Zeneakadémia Koncertközpont
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel…
