Mozart variációk és szonáták zongorára és hegedűre/2 (Összkiadás élőben)
Összkiadás élőben
Mozart variációk és szonáták zongorára és hegedűre/2
Læs mere
program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 08. November 2018 19:00
Mozart: 17. (C-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 296
Mozart: 18. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 301
Mozart: 19. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 302
SZÜNET
Mozart: 20. (C-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 303
Mozart: 21. (e-moll) hegedű-zongora szonáta, K. 304
Mozart: 22. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 305
Szabadi Vilmos (hegedű), Farkas Gábor (zongora)
Wolfgang Amadeus Mozart első zongora-hegedű szonátáit apjával és nővérével 1763 és 1766 között lezajlott nagy utazása alatt komponálta. A vonós és billentyűs hangszert felvonultató duószonáta műfajához csak bő évtizeddel később, 1777-78-as körútja során tért vissza. Az Összkiadás élőben bérlet második koncertjén felcsendülő egyetlen háromtételes darabot, a 17. szonátát 1788 márciusában fejezte be Mozart Mannheimben. A Therese Pierronnak írt darabot később egyik legkedvesebb tanítványának, Josepha Barbara Auernhammernek szóló dedikációval publikálta 1781-ben Bécsben. A 18–20. számú, 1777 őszén Münchenben és 1778 tavaszán Mannheimben keletkezett kéttételes szonáták Mária Erzsébetnek, a Rajnai Palotagrófság választófejedelmének szóló ajánlással jelentek meg Párizsban, ezért Palotagróf-szonátákként is ismertek. A szintén kétrészes, Párizsban komponált 21. szonáta Mozart egyetlen e-moll alaphangnemű műve, tragikus karaktere édesanyja abban az évben bekövetkezett halálára reflektál. Ennek kontrasztjaként a már hazafelé úton komponált 22. szonáta első tétele Mozart legvidámabb zenéinek egyike.
Aktuelt
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
Johann Sebastian Bach három billentyűs hangszeren játszott és komponált: klavikordon, csembalón és orgonán. Ezen hangszerek között az átjárás a maga korában teljesen természetes volt, Bach is számos billentyűs művéhez a neutrális „Clavier” hangszermegjelölést használta.
Lehet így is – az előadói szabadság határai Teret a hangoknak: Beethoven A Zeneakadémia saját szervezésű programja Zeneismereti kalandozás Fülei Balázzsal
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.