
kamara.hu/3 - Üveggyöngyjáték
kamara.hu – a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
kamara.hu/3
Üveggyöngyjáték
Læs mere
kamara.hu – a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
kamara.hu/3
Üveggyöngyjáték
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 17. November 2018 17:00
Helena Winkelman: Az óra
Messiaen: Kvartett az idők végezetére
Reto Bieri (klarinét), Alexander Janiczek (hegedű), Várjon Dénes (zongora) Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló) A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
Hogy mi köti össze Helena Winkelman és Olivier Messiaen két műsorra tűzött művét? Az idő. A svájci-holland szerző Shakespeare 12. szonettjét zenésítette meg Az óra címmel. A költemény az elmúlás témáját járja körül a másodpercek haladásától a természet hervadásán keresztül az élet végességéig. Winkelman vonósnégyese a Merel Quartet számára készült, és a címzettek engelbergi kamarazene-fesztiválján került első ízben bemutatásra. Az előadás különlegessége volt, mikor a zenei imitálások mellett ténylegesen megszólalt a festői község templomának harangja, könyörtelenül emlékeztetve mindenkit az idő múlására. Messiaen 1941-ben, hadifogságban írt és előadott kvartettjében szintén jelen van az idő, ám az elmúlás helyett itt a tökéletesség kerül középpontba. A világi dolgoktól teljesen eltávolodó mű spiritualitásában rokonságot mutat Hesse Az üveggyöngyjátékának titokzatos közösségével, a Renddel.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.