Concert, music

Berlioz: Fantasztikus szimfónia » 4. és 5. tétel (Menet a vesztőhelyre és Boszorkányszombat) Részletek Liszt és mások műveiből

Johann Sebastian Bach három billentyűs hangszeren játszott és komponált: klavikordon, csembalón és orgonán. Ezen hangszerek között az átjárás a maga korában teljesen természetes volt, Bach is számos billentyűs művéhez a neutrális „Clavier” hangszermegjelölést használta.

Pétery Dóra és a Trió Passacaglia – Rajk Judit, Kéringer László és Zétényi Tamás különleges összeállítású és hangzású együttese – kifejezetten a Zeneakadémia Nagytermébe szerkesztette új műsorát, amelynek vezérfonala János evangéliumának a mennyet és a földet párhuzamba állító gondolata (Jn 3,12: „Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha égiekről szólok néktek?”).

„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.

A programot a bécsi klasszika egyik legismertebb képviselője, Wolfgang Amadeus Mozart talán legnépszerűbb vonósnégyese nyitja.

A Zeneakadémia Alma Mater Kórusának hangversenye a Salzburgi Dóm zenei életét idézi meg. Czifra János, aki harmincöt évig volt az osztrák katedrális karmestere, két salzburgi zeneszerző műveit válogatta egymás mellé.

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult Mikrokozmosz Trió már több mint két éve koncertezik, előadásukban most három ritkán játszott művet hallhatunk. Leoš Janáček morva zeneszerző sok tekintetben megelőzte a korát. Életpályája több ponton is rokonságot mutat Bartókéval – bár Janáček majdnem két generációval idősebb volt –: zenéjében jelentős szerep jut a morva népzenei elemeknek, melyek egyre elhomályosodó tonalitással párosulnak