Program


Trió Passacaglia: Rajk Judit, Kéringer László és Zétényi Tamás - Itt és most

Trió Passacaglia: Rajk Judit, Kéringer László és Zétényi Tamás - Itt és most

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Friday, November 10 2023 7:00PM

Passacaglia della vita
Összeállítás a kora középkor, Machaut, Perotinus, Frescobaldi, Purcell, Händel, Bartók, Ligeti, Kurtág és mások műveiből
SZÜNET
Tornyai Péter: Passacaglia della morte (ősbemutató)

Trió Passacaglia: Rajk Judit, Kéringer László (ének), Zétényi Tamás (cselló)

A két ismert énekes, Rajk Judit és Kéringer László, valamint a csellista Zétényi Tamás különleges triója épp tíz éve játszik együtt. Az énekhangok szokatlan hangszíne és a velük éneklő cselló magányos egyszólamúsága egyedülálló hangzást ígér. A két részből álló műsor valójában egy hatalmas, megkomponált – az együttes nevére is utaló – passacaglia, vagyis séta, a kora középkortól a barokkon át napjainkig. A koncert ötletét egy 17. századi olasz szerző – egyes feltételezések szerint Stefano Landi – Jób könyvének két sorát idéző, Homo fugit velut umbra / Az ember árnyékként menekül című gyűjteménye adta, melynek alcíme: Passacalli della Vita. De ebből a bizonyos Jób-idézetből kihallani az emblematikus kurtági „virág az ember, csak virág”-ot is: „Az ember, mint a virág, kinyílik és elhervad, eltűnik, mint az árnyék, és nincsen tartós maradása...” (Jób 14:1-2) A koncert első felében egymásba komponált, többségében passacaglia-formában írt vagy azt felidéző, sajátos átiratban megszólaló zeneművekkel az élet, míg a második részben (Tornyai Péter segítségével, aki Dixit című műve után erre az estére egy újabb opust komponált az együttes számára) a halál útján sétálunk át.

RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont

Our offer


A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.

„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot

Suggestions


Lakatos Ágnes és Oláh Kálmán ének-zongora duó formációja jól ismert a magyar zenei életben, repertoárjuk főként amerikai jazz-sztenderdekből áll, a…

A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését.…

Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel…

Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00

item(s) in basket

total:


Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.