Tabajdi Ádám, Schallinger-Foidl Artúr, Kristófi László és Kaposi Brúnó - A Zeneakadémia műhelyei-
A Doktori Iskola orgonista hallgatóinak koncertje
A Doktori Iskola orgonista hallgatóinak koncertje
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Piątek, 3 Lutego 2023 19:30
Sosztakovics: Ünnepi nyitány, op. 96 (Tabajdi Ádám orgonaátirata)
Mendelssohn: Variations sérieuses, op. 54 (Reitze Smith orgonaátirata)
Tabajdi Ádám (orgona)
J. S. Bach: c-moll passacaglia, BWV 582
Reger: Tizenkét darab, op. 59 – 12. Te Deum
Schallinger-Foidl Artúr (orgona)
SZÜNET
Albéniz: Spanyol szvit, op. 47 – 5. Asturias (Kristófi László orgonaátirata)
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc – 6. Obermann völgye (Johannes Geffert orgonaátirata)
Kristófi László (orgona)
Duruflé: Szvit, op. 5
Kaposi Brúnó (orgona)
Hans Koessler a magyar zenetörténet-írás egyik megkerülhetetlen alakja, nevét azonban szinte kizárólag egyetlen kontextusban emlegetik: ő volt ugyanis a századforduló zenésznemzedékének, köztük Dohnányinak, Bartóknak és Kodálynak a zeneszerzéstanára. Arról viszont jóval kevesebb szó esik, hogy az orgonaművész Koesslert eredetileg orgonatanárnak és kórusvezetőnek hívták meg a Zeneakadémia 1882-ben elindított orgona szakára, ahol olyan művészek köszönhették neki képzettségüket és pályafutásukat, mint Antalffy-Zsiross Dezső, Hammerschlag János és Zalánfy Aladár. Az orgonistaképzés jelentősége azóta sem csökkent az intézményben, ahol a diákok – köztük a doktoranduszok is – 2018 óta egy kivételesen nagyszerű hangszeren, a Nagyterem nemrég újjáépített Voit-orgonáján mutathatják be a tudásukat, azon az instrumentumon, amelynek eredeti változatát éppen a Koessler-tanítvány Antalffy-Zsiross szólaltatta meg először 1907. május 15-én.
A Zeneakadémia hallgatóiból alakult Mikrokozmosz Trió már több mint két éve koncertezik, előadásukban most három ritkán játszott művet hallhatunk. Leoš Janáček morva zeneszerző sok tekintetben megelőzte a korát. Életpályája több ponton is rokonságot mutat Bartókéval – bár Janáček majdnem két generációval idősebb volt –: zenéjében jelentős szerep jut a morva népzenei elemeknek, melyek egyre elhomályosodó tonalitással párosulnak
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után,…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.