Szabó Ildikó és Ránki Fülöp - Y generáció
A két fiatal, ám máris nemzetközi elismerést szerzett zenész túlnyomórészt 20. századi művekből összeállított programját a csellórepertoár alapköve, Bach három gambaszonátájának egyike vezeti be.
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. november 6. vasárnap, 19:00
J. S. Bach: g-moll szonáta viola da gambára és csembalóra, BWV 1029
Stravinsky: Olasz szvit
SZÜNET
Poulenc: Cselló-zongora szonáta
Bartók: 1. rapszódia, BB 94c
Stravinsky: Olasz szvit
SZÜNET
Poulenc: Cselló-zongora szonáta
Bartók: 1. rapszódia, BB 94c
Szabó Ildikó (cselló), Ránki Fülöp (zongora)
A két fiatal, ám máris nemzetközi elismerést szerzett zenész túlnyomórészt 20. századi művekből összeállított programját a csellórepertoár alapköve, Bach három gambaszonátájának egyike vezeti be. A Pulcinella című balettben Stravinsky 18. századi dallamokat, köztük Pergolesi-melódiákat fűszerezett szokatlan és szellemes harmóniai fordulatokkal. A balett egyes tételeit több műben újrahasznosította, az egyik ilyen összeállítás lett az Olasz szvit. Neobarokk és neoklasszikus elemekben Poulenc szonátája is bővelkedik, követi például a klasszikus szonáták négytételes formai felépítését. A darab Pierre Fournier csellóművész számára készült, meglehetősen hosszú ideig: Poulenc még a 2. világháború elején kezdett bele, de csak jóval utána fejezte be. Népi dallamokat dolgoz fel és a csárdás lassú-friss szerkezeti modelljére épül az 1. rapszódia, amelyet Bartók eredetileg hegedűre és zongorára írt, majd hegedűre és zenekarra, illetve csellóra és zongorára is átdolgozott.
RENDEZŐ:
Zeneakadémia Koncertközpont
TÁMOGATÓ:NKA
Ajánlatunk
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.
Ajánló
Kevés zongorás trió vállalkozik kortárs művek előadására. Balog Alexandra, Vida Mónika Ruth, Koppán Kata, Vavrinecz András és Tóth Barnabás kamaraestje…
Cziffra György szólóestje (1956)
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!