Schumann zongorás kamarazenéje / 4. (Összkiadás élőben)
Összkiadás élőben - Schumann
Schumann zongorás kamarazenéje/4
több
Összkiadás élőben - Schumann
Schumann zongorás kamarazenéje/4
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 28. csütörtök, 19:00
Schumann: Három románc, op. 94
Schumann: 2. (d-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 121
SZÜNET
Schumann: Gyermekbál, op. 130
Schumann: 2. (F-dúr) zongoratrió, op. 80
Antje Weithaas (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Várdai István (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora) A sorozat szerkesztője Várjon Dénes
Az 1849 végén – mindössze háromnapi munkával – megkomponált Három románcot Schumann eredetileg oboára és zongorára írta. A darab kiadója azonban aggódott, hogy ebben a letétben nem fog fogyni a mű, ezért (Schumann tiltakozása ellenére) „kapósabb” hangszerösszeállításban is piacra dobta a kompozíciót – az Összkiadás élőben 4. koncertjén is hegedűn és zongorán szólal majd meg. Az ugyanezen hangszerösszeállításra írott d-moll szonátában (1851) a Schumann által olyannyira kedvelt zenei rejtvények újabb darabjával ismerkedhetünk meg: a mű D-A-F-D motívuma a Schumann-nal és Mendelssohnnal is szoros művészi kapcsolatban álló kiváló hegedűművész, Ferdinand David (1810–1873) nevét kódolja, akinek a kompozíció ajánlása szól. Végül a hat kis táncot felsorakoztató bájos négykezes kompozíció, a Gyermekbál (1853) elhangzása után egy a Schumann-életműben szintén gyakori „meglepetéses” darab következik: az F-dúr zongoratrióban (1847) egyik gyönyörű dalát rejtette el a szerző.
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A magyar Korossy- és a lengyel NeoQuartet munkásságát a művészek fiatal kora ellenére már számos díj és versenyeredmény fémjelzi. A két együttes nemcsak a klasszikus, hanem a modern kvartettrepertoár irányába is elkötelezett. Zeneakadémiai programjuk a 20. és 21. századi zeneirodalom izgalmas és sokszínű világába nyújt betekintést.
A kerek évfordulók mindig jó lehetőséget teremtenek arra, hogy visszatekintsünk. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat felfedezésre hívja a koncertlátogatókat…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!