Rossini: Stabat Mater - A Zeneakadémia együttesei
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 13. vasárnap, 19:30
Rossini: Stabat Mater
Kriszta Kinga (szoprán), Balga Gabriella (alt), Fekete Attila (tenor), Gábor Géza (basszus)
Alma Mater Kórus (karigazgató: Somos Csaba)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Somos Csaba
A leginkább Jacopone da Todinak tulajdonított középkori ének, a Stabat Mater zeneszerzők hadát ihlette meg az elmúlt évszázadokban. Gioachino Rossini, aki főként operái révén vált híressé, 1831-ben kezdett hozzá saját változatának megírásához, ám csak 1841-ben fejezte be azt. A bemutatót 1842-ben tartották Párizsban, ahol a siker hatalmas volt. Rossini Stabat Matere rendkívül erőteljes és drámai zenei nyelvezettel ábrázolja Szűz Mária Krisztus kereszthalála előtti fájdalmát. A kompozícióban a hagyományos egyházi stílus mellett Rossini operaszerzői stílusjegyei is felismerhetők. A zenekart és kórust egyaránt foglalkoztató alkotást ezúttal a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Alma Mater Kórusa – vagyis a jövő muzsikusai – szóltatják meg a Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész kitüntetéssel elismert Somos Csaba irányításával. Az énekes szólisták szintén egytől egyig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről kerültek ki.
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.
A Zeneakadémia hallgatóiból alakult trió minden ízében romantikus repertoárt tűzött műsorára. A koncert első felében két olyan alkotást hallhat a közönség, amelyet szerzőjük harmincesztendős korában írt. Schubert halála előtt egy évvel komponálta az Esz-dúr notturnót, mely feltehetően eredetileg a B-dúr zongoratrió lassú tétele volt, de abban a szerző a kiadó kérésére a ma ismert lassú tételre cserélte.
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.
Magyar Valentin már több versenyen szerepelt sikerrel, 2023-ban pedig elnyerte a Zeneakadémia legtehetségesebb diákjának odaítélt Concorde-díjat, valamint a Cziffra Fesztivál…
Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is…
Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!