
Palojtay János zongoraestje - Medtner, Muszorgszkij, Rahmanyinov - A fekete-fehér színei
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, November 12 2024 7:00PM
Medtner: Elfelejtett melódiák I, op. 38 » 1. Sonata reminiscenza
Medtner: Hat mese, op. 51 » 3. Allegretto tranquillo e grazioso, 5. Presto
Muszorgszkij–Horowitz: Napfény nélkül » 6. A folyónál
Janáček: Ködben
Rahmanyinov: gisz-moll prelűd, op. 32/12
SZÜNET
Medtner: Két mese, op. 20 » 1. Allegro con espressione
Rahmanyinov: esz-moll etűd, op. 39/5
Muszorgszkij: Egy könnycsepp, op. posth. 70/18
Rahmanyinov: G-dúr prelűd, op. 32/5
Bartók: Három rondó népi dallamokkal, BB 92
Medtner: Négy mese, op. 26 » 3. Narrante a piacere
Rahmanyinov: C-dúr etűd, op. 33/2
Muszorgszkij: Meditáció (Albumlap)
Medtner: Hat mese, op. 51 » 1. Allegro molto vivace al rigore di tempo e sempre leggierissimo
Palojtay János (zongora)
Az orosz zongorazene első aranykorának három meghatározó komponistája, Szkrjabin, Rahmanyinov és Medtner közül az utóbbi sajnos még mindig alig ismert szerzőnek számít Magyarországon. Gazdag életművében kiemelkedő szerepet kapott a zongora, szonátái, zongoraversenyei, karakterdarabjai és dalai a kései romantika egészen különleges reprezentánsai a modernizmus évtizedeiben. Nem véletlenül nevezik Medtnert az „orosz Brahmsnak”, stílusa, gondolkodásmódja, zongoraműveinek koncentráltsága és sűrűsége Schumann és Brahms zongorazenéjét idézi. Maga Medtner fanyar humorral jegyezte meg, hogy „száz évvel később születtem”. Rahmanyinov azonban 1921-ben nem kertelt: „Véleményem szerint Ön korunk legnagyobb zeneszerzője.” Az 1951-ben, Londonban elhunyt zeneszerző műveit olyan kiválóságok tűzték műsorukra, mint Szvjatoszlav Richter, Borisz Berezovszkij, Jevgenyij Kiszin vagy Danyiil Trifonov.
RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A Zeneakadémia alapításának 150. évfordulója jó alkalom arra, hogy megvizsgáljuk az intézménytörténet és a magyar zenetörténet közös metszetét. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat egy lehetőség a visszatekintésre és az újrafelfedezésre.
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
Az 50 éves Kodály Intézet, az 50 éves Hírös Agóra, valamint a Nemzetközi Kodály Társaság jubileumi koncertje
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy…
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.