Netherlands Chamber Choir és a Quatuor Danel
Lera Auerbach: Goetia 72 – In umbra lucis
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 2. vasárnap, 19:00
Netherlands Chamber Choir
Quatuor Danel: Marc Danel, Gilles Millet (hegedű), Vlad Bogdanas (brácsa), Yovan Markovitch (cselló)
Vezényel: Peter Dijkstra
A szovjet-orosz származású, amerikai zongoraművész-zeneszerző, Lera Auerbach napjaink egyik meghatározó komponistája, műveit a világ vezető szimfonikus zenekarai (New York-i és Tokiói Filharmonikusok), szólistái (Gidon Kremer, Leonidas Kavakos, Hilary Hahn, Kim Kashkashian) és kórusai (Arnold Schönberg Kórus, Szent Pál Katedrális Fiúkórusa) adják elő. Goetia 72 című, kórusra és vonósnégyesre írt kompozícióját a démonvilág ihlette. A mágia hagyománya szerint, amikor bölcs Salamon király az összes démon felett diadalmaskodott, mind a 72 démont egy rézhordóba zárta, melyet elsüllyesztett egy tóban. Ám a hordót később felnyitották, a démonok pedig szétszéledtek a világban. Auerbach darabjának alcíme – In umbra lucis (A fény árnyékában) – egyértelmű utalás arra, hogy műve a – Solti teremben is megszólaltatott – 72 angyal (In splendore lucis – A fény ragyogásában) párja: a két darab úgy egészíti ki, úgy feltételezi egymást, mint a fény és az árnyék.
Ajánlatunk
Szokolay Dongó Balázs az improvizáció népi fúvós nagymestere, emellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Karakteres játéka, egyedi dallamformálása és ötletes szólói rengeteg alkotó számára jelentenek kapcsolódási pontot, szinte nincs olyan formáció, ahol ne fordult volna meg, az élvonalbeli népzenei produkcióktól a klasszikus zenei fúziókig. Születésnapi műsorában életútja fontos találkozásait mutatja be.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Ajánló
Szabó Balázs orgonaművész hangszerbemutatója
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett…
A magyar Korossy- és a lengyel NeoQuartet munkásságát a művészek fiatal kora ellenére már számos díj és versenyeredmény fémjelzi. A…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!