My friends are those who haunt the Ideal; there, dear friend, we 'recognize' each other, and shall always do so…
„Életünk legfőbb értelme, hogy ragaszkodjunk ideálunkhoz, és szüntelenül munkálkodjunk megvalósításán.” Ezzel a gondolattal egészítette ki Liszt Ferenc Az ideálok című, Schiller költeményét követő szimfonikus művének programját.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sunday, November 14 2021 7:30PM
A zenekar mesterei
Medveczky Ádám és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara A Zeneakadémia saját szervezésű programja
ZAK 146
Erkel: Ünnepi nyitány
Liszt: Az ideálok – szimfonikus költemény
SZÜNET
Bartók: Két portré, BB 48b
Kodály: Fölszállott a páva – változatok egy magyar népdalra
Banda Ádám (hegedű)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Medveczky Ádám
„Életünk legfőbb értelme, hogy ragaszkodjunk ideálunkhoz, és szüntelenül munkálkodjunk megvalósításán.” Ezzel a gondolattal egészítette ki Liszt Ferenc Az ideálok című, Schiller költeményét követő szimfonikus művének programját. A darab – mely a művészi pálya hullámvölgyeiről és hullámhegyeiről, a becsvágyról, a kudarcról, a szüntelen küzdelemről és az elmagányosodás fenyegető árnyairól szól – e kiegészítés nélkül talán túlságosan is pesszimista hangvételű lenne, így azonban olyan univerzális érvényű maximával zárul, melyre általános, művészi hitvallásként tekinthetünk. E hitvallás nemcsak Liszt, hanem Erkel, Kodály és Bartók pályáján is iránytűként szolgált. A Zeneakadémia 146 éve, 1875. november 15-én, öt tanárral és 38 növendékkel kezdte meg működését és az eltelt közel másfél évszázadban minden tanár és minden tanítvány a liszti ideálok megvalósításán fáradozott.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
Támogató:
A koncert a Kormány 1290/ 2020. (VI. 5.) Korm. határozata alapján a kulturális intézmények által képviselt terület koronavírus világjárvány okozta gazdasági nehézségeinek enyhítése érdekében született támogatással valósul meg.
A Keller András vezetésével 1987-ben létrejött vonósnégyes – ahogy egy korabeli kritika fogalmazott – „fortissimo robbant be a magyar zenei életbe”. Ugyanebben az évben az egyik szakíró egyenesen így fogalmazott: „nem titok, hogy a nemzetközi elismerést kivívott Takács-kvartett után ők a folytatói a magyar kamarazenélés méltán híres hagyományának.”
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Szokolay Dongó Balázs az improvizáció népi fúvós nagymestere, emellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Karakteres játéka, egyedi dallamformálása és ötletes szólói rengeteg…
A Dunakanyar Kortárs Zenei Fórum negyedik évada
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának Liszt születésnapi estje Liszt Ferenc egyik legtitokzatosabb művével, Orfeusz, a mitikus dalnok alakjának szentelt szimfonikus költeményével…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
