
Matinékoncert: Langer Ágnes (hegedű), Szűcs Péter (klarinét), Kiss Péter (zongora)
Korszakváltók
több
Korszakváltók
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 21. szombat, 11:00
Stravinsky: A katona története – szvit
Debussy: Első rapszódia
Debussy: g-moll hegedű-zongora szonáta
Bartók: Kontrasztok, BB 116
Szűcs Péter (klarinét), Langer Ágnes (hegedű), Kiss Péter (zongora)
A különböző fordulópontok és korszakváltások meghatározó részei mind az életnek, mind a zenetörténetnek. A 20. század elején egymástól független zenei környezetben nevelkedett zeneszerzők közül többen is azt érezték, hogy korukban valami véget ért. Kiutat kellett találniuk a wagneri mamutzenekarok hangzásvilágából, és új köntösbe kellett bújtatni a 19. század zenei retorikáját. Stravinsky volt az első, aki felélesztette a világ ritmusérzékét, mintegy ritmusinjekciót adva az európai zenének. A zene történetében önmagában fordulópontot jelentett Debussy munkássága is. Harmóniái és melódiái szétfeszítették a romantika tonalitását, hangszerelésre vonatkozó új koncepciója pedig egyenesen Webernhez vezetett. A program során elhangzó hegedű-zongora szonátában és az első rapszódiában – melyek kései művei közül valók – mindezek tetten érhetők. A legnagyobb korszakváltónak azonban Bartók Bélát tekinthetjük, akinek a romantikából kivezető útja az addig még érintetlen forrásanyagon, a paraszti kultúrán, a népzenén keresztül vezetett. Mindhárman igazi úttörők voltak, akik a hagyományokból, kulturális tradíciókból és nem utolsó sorban egymás munkásságából táplálkozva, új alapokra helyezték az európai zenetörténetet.
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.
150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény néhány kiváló tanárának műve hangzik el.
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!