A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
A két kanadai zongoraművész, Louis Lortie és Hélène Mercier duójának története évtizedekre nyúlik vissza, játékukban tehát egy igazán nagy múltú kamarazenei formáció tapasztalatai jutnak érvényre. Debussy A tenger című szimfonikus költeményében az izgalmas zenekari hangszíneknek és a finom hangzásbeli árnyalatoknak a zongora eszközeire történő átültetését csodálhatja meg a közönség. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 04. november 2022, 19:30
Rahmanyinov: 1. szvit, op. 5 („Fantaisie-tableaux”)
Debussy–Caplet: A tenger
SZÜNET
Rahmanyinov: Szimfonikus táncok, op. 45 (kétzongorás változat)
Louis Lortie, Hélène Mercier (zongora)
A két kanadai zongoraművész, Louis Lortie és Hélène Mercier duójának története évtizedekre nyúlik vissza, játékukban tehát egy igazán nagy múltú kamarazenei formáció tapasztalatai jutnak érvényre. Debussy A tenger című szimfonikus költeményében az izgalmas zenekari hangszíneknek és a finom hangzásbeli árnyalatoknak a zongora eszközeire történő átültetését csodálhatja meg a közönség. Rahmanyinov 1893-ban komponált 1. szvitje (Fantaisie-Tableaux) megírását felkavaró történések övezték. Az akkor húszesztendős Rahmanyinov ugyanis művét Csajkovszkijnak ajánlotta, aki elfogadta ugyan a bemutatóra szóló meghívást, azonban néhány héttel a mű befejezése előtt elhunyt – mindezek az érzelmi hullámok meglepő érettséggel fogalmazódnak meg a zenében. Míg az 1. szvit ifjonti hévvel megírt zsenge, addig az 1940-ben befejezett Szimfonikus táncok hangja sokkal inkább a visszatekintésé. A mű az 1942-es ősbemutatón Rahmanyinov és Vladimir Horowitz előadásában csendült föl, utoljára jelenítve meg az élete alkonyán járó zeneszerző gondolatvilágát.
RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
A legkiválóbb hazai előadók a zenetörténet legnagyobb zongoristáinak kompozícióival tisztelegnek Dráfi Kálmán zongoraművész előtt a születésének hetvenedik évfordulója alkalmából megrendezett…
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
