Program


Korossy Kvartett és Fejérvári Zoltán - A magyar kvartett tradíció

Korossy Kvartett és Fejérvári Zoltán - A magyar kvartett tradíció

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Wednesday, April 23 2025 7:30PM

Eötvös: Korrespondenz
Schumann: Esz-dúr zongoraötös, op. 44

SZÜNET

Bartók: 4. vonósnégyes, BB 95

Korossy Kvartett: Korossy-Khayll Csongor, Osztrosits Éva (hegedű), Kurgyis András (brácsa), Devich Gergely (cselló)
Fejérvári Zoltán (zongora)

Az egyik legfiatalabb magyar vonósnégyes társaság, a Korossy Kvartett 2018-ban kezdte meg a közös munkát, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a méltán híres magyar vonósnégyes-hagyományt továbbörökítse. Az együttes olyan művészek támogatását élvezi, mint Keller András, Takács-Nagy Gábor, Kováts Péter, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Gulyás Márta vagy Eberhard Feltz. A kvartett neve a szélesebb zenei nyilvánosság előtt 2021-ben lett ismertebb, amikor a nemzetközi Bartók Világversenyen öt különböző különdíjjal ismerték el szereplésüket. Egy évvel később a legendás Alban Berg Quartet primáriusa, Günter Pichler osztályában, a madridi Reina Sofía Főiskolán képezte tovább magát a négy muzsikus. A Korossy Kvartett szívügyének tekinti a Bartók-vonósnégyes oeuvre tanulmányozását, előadását, valamint a kortárs zene népszerűsítését. Utóbbit Eötvös Péter Mozart-levelek nyomán írt, különleges hangvételű, drámaakcentusokban gazdag kvartettjeleneteinek előadásával bizonyítja.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Our offer


„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.

A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.

„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot

Suggestions


Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns…

Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00

item(s) in basket

total:


Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.