
Kobajasi Kenicsiró és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
A zenekar mesterei - Kobajasi Kenicsiró és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
A zenekar mesterei - Kobajasi Kenicsiró és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: streda, 08. máj 2019, 19:30
Beethoven: Coriolan - nyitány, op. 62.
Kodály: Galántai táncok
szünet
Csajkovszkij: 5. (e-moll) szimfónia, op. 64
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Kobajasi Kenicsiró
A népszerű japán karmester, Kobajasi Kenicsiró eredetileg zeneszerzőnek készült és napjainkban is aktívan foglalkozik komponálással. A zeneszerzés iránti érdeklődését Beethoven keltette fel, 10 évesen úgy érezte, hogy „ha a legkisebb elemekből óriási dolgokat lehet létrehozni, akkor a zeneszerzés világának meghódításáért érdemes akár egy egész életet is áldozni”. Beethoven Kobajasi Kenicsiró karmesteri pályájának ma is kiemelten fontos szerzője. De mi a helyzet Kodály Zoltán muzsikájával? Kroó György egy alkalommal úgy hallotta, hogy a karmester „bizonyos fúvósszólamok előtérbe helyezésével olyan keleties koloritot adott a darabnak, hogy a hallgató már-már azon meditált, nincs-e ez a Galánta a térképen vagy ezer kilométerrel keletebbre, mint ahogy eddig gondoltuk. De mindenképpen tehetségre vall, ha valaki saját olvasatból indul ki, s nem egy ismert lemezprodukciót próbál utánozni. E keleti kolorit mellett természetesen a magyar és a Kodály-jellegből is maradt annyi a produkcióban, amennyi lázba hozta a közönséget”. Kobajasi kapcsolata a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel és növendékeivel 2012-ben vált szorosabbá, azóta több ízben is dolgozott az Akadémia Szimfonikus Zenekarával.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.
Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns…
„…Thomán István, Bartók[nak] és Dohnányinak egykori mestere Beethoven-estélyt rendezett a Zeneakadémiában.
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.