Jerusalem Quartet - Összkiadás élőben
„Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb vonósnégyese, a tagok technikai tudása és zenei érzéke korukat meghazudtoló” – írja a négyesről az egyik legtekintélyesebb szaklap.
„Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb vonósnégyese, a tagok technikai tudása és zenei érzéke korukat meghazudtoló” – írja a négyesről az egyik legtekintélyesebb szaklap.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, December 03 2016 7:00PM
A négy izraeli muzsikusból (Alexander Pavlovsky és Sergei Bresler – hegedű, Ori Kam – brácsa, valamint Kyril Zlotnikov – cselló) álló csapat körbeturnézta és meghódította Észak-Amerikát és Európát, összeszokottságuk, virtuóz muzikalitásuk és kifejezőerejük rendre megbabonázza a közönséget. Bartók Béla kvartettjei közismerten kiemelt nehézségűek, hiszen egyfajta radikális újradefiniálásai magának a zsánernek; az elődök eredményeinek összegzése s új irányok kijelölése egyaránt. Az I. vonósnégyes esetén Bartók legnyilvánvalóbb törekvése a népzenei motívumok beemelése a műzenébe volt, egyszersmind a fúga műfaj újfajta olvasatának megteremtése. A III. vonósnégyes sokkal feszültebb, disszonánsabb, és nem csupán a hangrendszerek vonatkozásában kísérletezőbb, hanem a játéktechnikai módozatok terén is. Az V. vonósnégyes (e mű Jerusalem Quartet-féle interpretációját a New York Times ez év elején külön is méltatta) pedig szerkezeti és formabravúroktól hemzseg, amelyeket rendkívül komplex ritmikai közegben kell teljesíteni.
Jerusalem Quartet: Alexander Pavlovsky, Sergei Bresler (hegedű); Ori Kam (brácsa); Kyril Zlotnikov (cselló)
Bartók: 1. vonósnégyes, BB 52
Bartók: 3. vonósnégyes, BB 93
Bartók: 5. vonósnégyes, BB 110
A program kb. 50 perces programon bemutatjuk a Zeneakadémia épületének különleges díszítéseit, rejtett kincseit, megismerkedhetnek a legendás a Nagyterem történetével és a Solti terem szépségével, láthatják a magyar szecesszió kiemelkedő alkotását az előcsarnokban. Az épületlátogatás után lehetőségük nyílik meghallgatni a Zeneakadémia növendékei által adott minikoncertet is.
Johann Sebastian Bach három billentyűs hangszeren játszott és komponált: klavikordon, csembalón és orgonán. Ezen hangszerek között az átjárás a maga korában teljesen természetes volt, Bach is számos billentyűs művéhez a neutrális „Clavier” hangszermegjelölést használta.
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
A 2026. évi Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál nyitókoncertje
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.