
Jean-Efflam Bavouzet és a Kodály Kvartett
Négyszer négyes plusz egy
Jean-Efflam Bavouzet és a Kodály Kvartett
Viac
Négyszer négyes plusz egy
Jean-Efflam Bavouzet és a Kodály Kvartett
Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: nedeľa, 05. november 2017, 19:30
Az etikettre és az apró gesztusokra oly érzékeny párizsi közönség igencsak meglepődött, amikor azt látta, hogy César Franck f-moll kvintettjének zongoristája a darab befejeztével úgy vonul le a színpadról, hogy „véletlenül” a kottatartón felejti saját példányát. E gesztust sokan a művel szembeni megvetés jeleként értelmezték, ami azért is tűnt meglehetősen otrombának, mert az illető zongorista maga is zeneszerző volt, ráadásul a darab dedikációja is neki szólt. Camille Saint-Saëns magatartása – soha nem fogjuk már megtudni, hogy tudatos volt-e egyáltalán – úgy vonult be a zenei kalauzok lapjaira, mint „kisebb fajta botrány, mely beárnyékolta Franck kvintettjének ősbemutatóját”. Ha a művet nem Párizsban, hanem Berlinben vagy Lipcsében mutatták volna be, történetesen Mendelssohn- és Schumann-darabok társaságában, akkor nemcsak hogy premiert beárnyékoló momentumokról, hanem langyos fogadtatásról sem számolhattak volna be a korabeli krónikák. A publikum feltehetőleg sajátjaként ölelte volna keblére a kvintettet, olyan darabként, mely eleven és szoros kapcsolatban áll a német romantika kamarazenéjével. Sok egyéb mellett erre a gondolatkísérletre is lehetőséget kapunk majd Jean-Efflam Bavouzet és a Kodály Kvartett estjén.
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
A zeneakadémista Pintér Anna és Kovács Luca – akik mellé a műsor utolsó számában Zsupos József csatlakozik – kamaraestjének programja a fuvolarepertoárt járja be a zenei sokszínűség, a virtuozitás és a színpadi jelenlét szempontjából.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után,…
Szokolay Dongó Balázs az improvizáció népi fúvós nagymestere, emellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Karakteres játéka, egyedi dallamformálása és ötletes szólói rengeteg…
A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.