A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Számos 20. századi, sőt akár kortárs zeneszerzőt lehetne említeni, akiknek kompozíciós munkásságára döntő hatást gyakorolt hazájuk vagy tágabb környezetük népzenéje. Közéjük tartozik például Bartók Béla és Kodály Zoltán. Az Epigrammák pedagógiai céllal készült rövid darabok, amelyek eljátszhatóak hangszeren, vagy akár énekelni is lehet őket (a rájuk utólag írt szöveggel).
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 11. szombat, 19:00
Kodály: Epigrammák
Varga Abigél: Madárdalok
Varga Abigél: ...levelek lehullnak
Enescu: Cantabile és Presto
Enescu: Ballada
Varga Abigél: Az elromlott fonográf
Bartók: Tíz könnyű zongoradarab, BB 51 – 5. Este a székelyeknél (Pethő Rebeka és Pethő Csaba átirata)
Bartók: Román népi táncok, BB 76 (Pethő Rebeka és Pethő Csaba átirata)
Bartók: Három csíkmegyei népdal (BB 45b)
Varga Abigél: Visszaút
Pethő Rebeka (fuvola), Németh Gábor (hegedű), Pethő Csaba (gitár), Szőcs Henrik (zongora)
Számos 20. századi, sőt akár kortárs zeneszerzőt lehetne említeni, akiknek kompozíciós munkásságára döntő hatást gyakorolt hazájuk vagy tágabb környezetük népzenéje. Közéjük tartozik például Bartók Béla és Kodály Zoltán. Az Epigrammák pedagógiai céllal készült rövid darabok, amelyek eljátszhatóak hangszeren, vagy akár énekelni is lehet őket (a rájuk utólag írt szöveggel). Bartók Román népi táncainak már a címe árulkodik az elsődleges ihletforrásról, míg egyik legkedveltebb és saját maga által is gyakran előadott darabja, az Este a székelyeknél a zeneszerző saját, ám népdalstílusban megalkotott témáira épül. A román komponistákat George Enescu, közvetlen kortársainkat pedig Varga Abigél képviseli a műsorban. Az elhangzó szerzeményekben közös, hogy a népzenéből táplálkoznak, ugyanakkor ezt az inspirációt egyedi ötletek kidolgozására használják fel.RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont
A Keller András vezetésével 1987-ben létrejött vonósnégyes – ahogy egy korabeli kritika fogalmazott – „fortissimo robbant be a magyar zenei életbe”. Ugyanebben az évben az egyik szakíró egyenesen így fogalmazott: „nem titok, hogy a nemzetközi elismerést kivívott Takács-kvartett után ők a folytatói a magyar kamarazenélés méltán híres hagyományának.”
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda…
A Zeneakadémia főépülete, a Liszt Ferenc téri zenepalota a világ legvarázslatosabb koncerthelyszínei közé tartozik.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
