A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
A szvit a barokk zene „szórakoztató” műfaja volt. Rövid, egyszerű szerkezetű tánctételekből állt, melyeket a zeneszerzők úgy rendeztek el egymás után, hogy a lassú és gyors tempójú, illetve a páros és páratlan lüktetésű tánctípusok változatos sorrendben kövessék egymást, ily módon képezve összetartozó ciklust. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 13. csütörtök, 19:30
E hangszeres műfaj a 16. század elején bukkant fel az európai zenetörténetben, betetőzése pedig éppen Johann Sebastian Bach munkásságának idejére esik, akinek életművében a szvit-műfaj csaknem kizárólag egyetlen alkotóperiódusához, pályafutása egyedüli világi hivatalához, a Köthenben udvari karmesterként eltöltött hat évhez (1719–1723) kapcsolódik. A Francia szvitek néven ismertté vált sorozatot Bach valószínűleg második felesége, Anna Magdalena számára komponálta. A ciklus elnevezése nem a szerzőtől származik és erősen megtévesztő: a Francia szvitekben ugyanis nem csak gall eredetű táncok szerepelnek, és Bach nem csak francia mintákat követ a hat darabból álló egyedülálló sorozatban, amelyet ezen az estén a fiatal zongoraművész, Fejérvári Zoltán előadásában hallhatunk a Nagyteremben.
J. S. Bach: 1. (d-moll) francia szvit, BWV 812
J. S. Bach: 2. (c-moll) francia szvit, BWV 813
J. S. Bach: 3. (h-moll) francia szvit, BWV 814
J. S. Bach: 4. (Esz-dúr) francia szvit, BWV 815
J. S. Bach: 5. (G-dúr) francia szvit, BWV 816
J. S. Bach: 6. (E-dúr) francia szvit, BWV 817
Fejérvári Zoltán (zongora)
A Keller András vezetésével 1987-ben létrejött vonósnégyes – ahogy egy korabeli kritika fogalmazott – „fortissimo robbant be a magyar zenei életbe”. Ugyanebben az évben az egyik szakíró egyenesen így fogalmazott: „nem titok, hogy a nemzetközi elismerést kivívott Takács-kvartett után ők a folytatói a magyar kamarazenélés méltán híres hagyományának.”
Ezen az estén a zongoratrió-irodalom alapművei, Mozart, Mendelssohn és Schumann szerzeményei szólalnak meg három tehetséges művész előadásában. Korossy-Khayll Csongor Junior Prima díjas hegedűművész, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának hallgatója, valamint alapító tagja és első hegedűse a Korossy Kvartettnek, amellyel a Bartók Világversenyen döntőbe jutott. Várallyay Kinga zongorista jelenleg ugyancsak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktorandusza. A zenész családból származó Dolfin Balázs csellista tehetségét és elhivatottságát Junior Prima díjjal jutalmazták, de 2025-ben elnyerte a a Cziffra Fesztivál Tehetség díját is.
A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda János Széchenyi-díjas zenepedagógus, zongoraművész és zeneszerző volt. A Zeneakadémia felismert egy korszakos kezdeményezést, így elindulhatott a jazzoktatás az intézményesülés útján: a tanszakból főiskolai, majd egyetemi tanszék lett, 2025-től pedig önálló doktori jazzprogram is indul.
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes,…
A kerek évfordulók mindig jó lehetőséget teremtenek arra, hogy visszatekintsünk. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat felfedezésre hívja a koncertlátogatókat…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
