A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
A szvit a barokk zene „szórakoztató” műfaja volt. Rövid, egyszerű szerkezetű tánctételekből állt, melyeket a zeneszerzők úgy rendeztek el egymás után, hogy a lassú és gyors tempójú, illetve a páros és páratlan lüktetésű tánctípusok változatos sorrendben kövessék egymást, ily módon képezve összetartozó ciklust. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 13. csütörtök, 19:30
E hangszeres műfaj a 16. század elején bukkant fel az európai zenetörténetben, betetőzése pedig éppen Johann Sebastian Bach munkásságának idejére esik, akinek életművében a szvit-műfaj csaknem kizárólag egyetlen alkotóperiódusához, pályafutása egyedüli világi hivatalához, a Köthenben udvari karmesterként eltöltött hat évhez (1719–1723) kapcsolódik. A Francia szvitek néven ismertté vált sorozatot Bach valószínűleg második felesége, Anna Magdalena számára komponálta. A ciklus elnevezése nem a szerzőtől származik és erősen megtévesztő: a Francia szvitekben ugyanis nem csak gall eredetű táncok szerepelnek, és Bach nem csak francia mintákat követ a hat darabból álló egyedülálló sorozatban, amelyet ezen az estén a fiatal zongoraművész, Fejérvári Zoltán előadásában hallhatunk a Nagyteremben.
J. S. Bach: 1. (d-moll) francia szvit, BWV 812
J. S. Bach: 2. (c-moll) francia szvit, BWV 813
J. S. Bach: 3. (h-moll) francia szvit, BWV 814
J. S. Bach: 4. (Esz-dúr) francia szvit, BWV 815
J. S. Bach: 5. (G-dúr) francia szvit, BWV 816
J. S. Bach: 6. (E-dúr) francia szvit, BWV 817
Fejérvári Zoltán (zongora)
A Zeneakadémia hallgatóiból alakult trió minden ízében romantikus repertoárt tűzött műsorára. A koncert első felében két olyan alkotást hallhat a közönség, amelyet szerzőjük harmincesztendős korában írt. Schubert halála előtt egy évvel komponálta az Esz-dúr notturnót, mely feltehetően eredetileg a B-dúr zongoratrió lassú tétele volt, de abban a szerző a kiadó kérésére a ma ismert lassú tételre cserélte.
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett…
A Zeneakadémia főépülete, a Liszt Ferenc téri zenepalota a világ legvarázslatosabb koncerthelyszínei közé tartozik.
Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
