Farkas Mira és Scheuring Kata kamaraestje
A tehetség kötelez
Farkas Mira és Scheuring Kata kamaraestje
több
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. december 13. csütörtök, 19:00
Fauré: Clair de lune, op. 46/2
Debussy: Beau soir
Debussy: Romance – Silence ineffable
Debussy: Deux romances – 2. Les cloches
Debussy: Paysage sentimental
Debussy: Romance – Voici que le printemps
Debussy: Prélude à l’après-midi d’un Faune (Egy faun délutánja)
Massenet: Elégie
SZÜNET
Debussy: Suite bergamasque – 3. Clair de lune
Debussy: Arabesque
Russel: Deux poèmes de Ronsard, op. 26
Satie: Gnossiennes No. 1., 3., 5.
Caplet: Viens! Une flûte invisible soupire…
Satie: Je te veux
Satie: La diva de l'Empire
Delibes: Le rossignol
Farkas Mira (hárfa), Scheuring Kata (fuvola) Közreműködik: Zemlényi Eszter (ének)
Hamisítatlan francia esttel várja hallgatóit Scheuring Kata, Farkas Mira és vendégük, Zemlényi Eszter. A hangverseny folyamán a modern francia zene nagyjainak néhány jól ismert darabja mellett elsősorban koncerten ritkán hallható, de kvalitásban nem alábbvaló kamarazenei különlegességek szólalnak meg: Debussy közkedvelt Claire de Lune-je mellett elhangzik az azonos vers nyomán készült Fauré-mű is; Massenet méltán nagy népszerűségnek örvendő Elégiája mellett Satie elbűvölő kabarédalait is élvezheti a közönség. A hangversenyen a századforduló francia zeneszerzői által gyakran használt apparátus szerepel: az énekhang, valamint a gazdag színpalettával rendelkező fuvola-hárfa kettős. A műsor-összeállítás érzékletesen mutatja be, hogy a modern francia szerzők számára milyen jelentős szerepet töltött be a költészet. A dalokon kívül erőteljes kapcsolat fedezhető fel zene és szöveg között a már említett Debussy-zongoradarabban, valamint a Mallarmé-vers által inspirált Egy faun délutánjában is.
Ajánlatunk
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,
Ajánló
A Bartók Konzi együtteseinek évadzáró estje
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését.…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!