Farkas Mira és Scheuring Kata kamaraestje
A tehetség kötelez
Farkas Mira és Scheuring Kata kamaraestje
több
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. december 13. csütörtök, 19:00
Fauré: Clair de lune, op. 46/2
Debussy: Beau soir
Debussy: Romance – Silence ineffable
Debussy: Deux romances – 2. Les cloches
Debussy: Paysage sentimental
Debussy: Romance – Voici que le printemps
Debussy: Prélude à l’après-midi d’un Faune (Egy faun délutánja)
Massenet: Elégie
SZÜNET
Debussy: Suite bergamasque – 3. Clair de lune
Debussy: Arabesque
Russel: Deux poèmes de Ronsard, op. 26
Satie: Gnossiennes No. 1., 3., 5.
Caplet: Viens! Une flûte invisible soupire…
Satie: Je te veux
Satie: La diva de l'Empire
Delibes: Le rossignol
Farkas Mira (hárfa), Scheuring Kata (fuvola) Közreműködik: Zemlényi Eszter (ének)
Hamisítatlan francia esttel várja hallgatóit Scheuring Kata, Farkas Mira és vendégük, Zemlényi Eszter. A hangverseny folyamán a modern francia zene nagyjainak néhány jól ismert darabja mellett elsősorban koncerten ritkán hallható, de kvalitásban nem alábbvaló kamarazenei különlegességek szólalnak meg: Debussy közkedvelt Claire de Lune-je mellett elhangzik az azonos vers nyomán készült Fauré-mű is; Massenet méltán nagy népszerűségnek örvendő Elégiája mellett Satie elbűvölő kabarédalait is élvezheti a közönség. A hangversenyen a századforduló francia zeneszerzői által gyakran használt apparátus szerepel: az énekhang, valamint a gazdag színpalettával rendelkező fuvola-hárfa kettős. A műsor-összeállítás érzékletesen mutatja be, hogy a modern francia szerzők számára milyen jelentős szerepet töltött be a költészet. A dalokon kívül erőteljes kapcsolat fedezhető fel zene és szöveg között a már említett Debussy-zongoradarabban, valamint a Mallarmé-vers által inspirált Egy faun délutánjában is.
Ajánlatunk
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel idősebb Beethoven is monumentális variációsorozatot írt egyik témájára. Azt azonban kevesen tudják, hogy Diabelli nemcsak komponista és zongorista, hanem kitűnő gitáros is volt. A Triovirate gitártrió az ő, eredetileg is három gitárra komponált művét választotta koncertje nyitódarabjául. Ezt követi Darius Milhaud huszadik századi francia zeneszerző eredetileg két zongorára írt kompozíciója.
Ajánló
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a…
A program kb. 50 perces programon bemutatjuk a Zeneakadémia épületének különleges díszítéseit, rejtett kincseit, megismerkedhetnek a legendás a Nagyterem történetével…
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!