
Eszterlánc Együttes feat. Dresch Mihály - Akusztikus, autentikus
Az Eszterlánc Együttes az egykori parasztbandák mintájára alakult vonószenekar, amely elsősorban az erdélyi mezőség hagyományos népzenéjét játssza. Viac
Az Eszterlánc Együttes az egykori parasztbandák mintájára alakult vonószenekar, amely elsősorban az erdélyi mezőség hagyományos népzenéjét játssza. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: nedeľa, 05. jún 2016, 19:00
Koncertjeiken és hangfelvételeiken gyakran működnek közre mezőségi énekesek és zenészek. Az 1998-ban alakult formáció motorja és állandó tagja Császár Attila, aki mindig jó érzékkel válogatja össze társait e vidék zenei hagyományának legjobb ismerőiből. A közelmúltban jelent meg legújabb albumuk Jegesen címmel, amely a mezőségi falvak közül ezúttal Búza, Melegföldvár, Mezőkeszü és Mezőveresegyháza népzenéjét, népdalait mutatja be. A lemezen közreműködnek Szilágyi Anna melegföldvári, valamint Takács Anna és Takács Piroska búzai énekesek, akiket a magyarországi közönség is jól ismerhet. Az együttes rendszeres vendégzenésze Dresch Mihály, furulya- és szaxofonjátékát az Eszterlánc több lemezén is rögzítették. Dresch olyan természetességgel veszi birtokba hangszereivel az erdélyi táj zenéjét, hogy – kellő dokumentáció hiányában – nagy fejtörést okozhat majd a jövő évszázad népzenekutatóinak, ha a népzenei hitelességről kell majd ezen felvételek alapján időtálló kijelentéseket tenniük. Reméljük, hogy az egyik lemezborítójukon olvasható műfaji önmeghatározás, miszerint zenéjük „népszerűtlen népzene”, csak szóvicc marad, hiszen ennek a gyönyörű zenének ott a helye a hazai zenei palettán.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
Dresch Mihály - fuhun, szaxofon;
Szilágyi Anna, Navratil Andrea, Sturcz Noémi (ének)
Eszterlánc: Mihó Attila (hegedű); Juhász Dénes (hegedű, furulya); Császár Attila (brácsa); Liber Róbert (bőgő)
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.
A Zenék billentyűkre című évad szó szerint varázslattal indul. A nyitókoncerten egy nagy hatalmú mágus ügyes-bajos segédjének történetét ismerheti meg…
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.