A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
A lant a reneszánsz kedvenc kísérő- és szólóhangszere volt. A kicsi, könnyen hordozható, de mégis folyamatos többszólamú játékra alkalmas instrumentum hatalmas népszerűségnek örvendett és szinte mindegyik társadalmi osztályban előfordult: egyszerre volt a főúri, illetve polgári családok zenés kikapcsolódásának elengedhetetlen kelléke és a vándorló életmódú muzsikusok munkaeszköze.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. október 25. péntek, 19:00
A barokk korban elsősorban kísérőhangszerként élt tovább, ám továbbra is születtek műkedvelőknek és professzionális előadóknak szánt szólódarabok. A lant jelentősége a 18. század második felében marginalizálódott, J. F. Reichardt 1805-ben arról panaszkodott, hogy „aki ismeri a lant egészen egyedi finomságát és bájosságát, az fájlalja csak igazán, hogy ezt a remek és egészen finom hangszert korunk új, zörgő zenéje, amely […] oly nagy lármát csap, teljesen háttérbe szorította.” Nem sejthette, hogy a 20. század derekán újra feltámadó érdeklődés nyomán a lant minden eddiginél lármásabb korunkban igazi „reneszánszát” fogja élni. Edin Karamazov bosnyák lantművész Sting 2008-as Songs from the Labyrinth című Dowland-lemezének közreműködőjeként vált széles körben ismertté, emellett olyan nagynevű klasszikus együttesekkel és művészekkel lépett már fel, mint a Hespèrion XXI, a L’Arpeggiata, a Hilliard Ensemble vagy Andreas Scholl.
Zamboni: 9. lantszonáta
Piccinini: Intavolatura di Liuto et di Chitarrone
Leo Brouwer: Sonata de los Misterios
J. S. Bach: 1. (G-dúr) csellószvit, BWV 1007 (Edin Karamazov átirata)
J. S. Bach: 4. (Esz-dúr) csellószvit, BWV 1010 (Edin Karamazov átirata)
Edin Karamazov (lant)
A kerek évfordulók mindig jó lehetőséget teremtenek arra, hogy visszatekintsünk. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat felfedezésre hívja a koncertlátogatókat az intézmény alapításának 150. évfordulója alkalmából. Az egykoron zeneszerzést vagy hangszerelést oktató zeneakadémiai tanárok szerzeményeiből is válogat az Új Liszt Ferenc Kamarakórus.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
English language tour with a mini concert
150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
