Devich Gergely és Ránki Fülöp
Beethoven-est
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. március 21. csütörtök, 19:00
Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
SZÜNET
Beethoven: 3. (A-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 69
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
SZÜNET
Beethoven: 3. (A-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 69
Devich Gergely (cselló), Ránki Fülöp (zongora)
A csellóra és billentyűs hangszerre írt szonáták Beethoven előtt két kategóriába tartoztak: az első, barokk gyakorlaton alapuló változatban a billentyűs játékos pusztán kísérő funkcióval bírt, a másodikban pedig megcserélődtek a szerepkörök, és a csellista pusztán megkettőzte az akkordikus szólam basszushangjait. Beethoven húszas évei közepén keletkezett első két szonátájának eredeti címével (Két nagy szonáta csembalóra vagy zongorára obligát csellóval) azt sugallta, hogy az op. 5-ös jegyzékszámmal ellátott kompozíciók az utóbbi irányt követték, azonban az általa írt csellószólam több volt egyszerű kíséretnél, itt vált először egyenrangúvá a két hangszer. Ezt az új forradalmi irányt folytatta és fejlesztette tovább a szerző az élete középső és utolsó alkotói korszakában keletkezett művekkel is: a bő tíz évvel későbbi harmadik cselló-zongora szonátájával, amely az egyik legnépszerűbb az öt közül, valamint az 1815-es két utolsó darabbal, melyeket egyébként a magyar Erdődy Anna Mária grófnőnek ajánlott. A Beethoven-estet megálmodó művészek mindketten a fiatal muzsikus generáció kiemelkedő egyéniségei, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának hallgatói. A kamarazene fontos helyet foglal el az életükben, amellett hogy együtt is játszottak már korábban, más formációkban is képviselik e műfajt.
RENDEZŐ: Zeneakadémia KoncertközpontSOROZAT: Y generáció
Ajánlatunk
A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda János Széchenyi-díjas zenepedagógus, zongoraművész és zeneszerző volt. A Zeneakadémia felismert egy korszakos kezdeményezést, így elindulhatott a jazzoktatás az intézményesülés útján: a tanszakból főiskolai, majd egyetemi tanszék lett, 2025-től pedig önálló doktori jazzprogram is indul.
Szokolay Dongó Balázs az improvizáció népi fúvós nagymestere, emellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Karakteres játéka, egyedi dallamformálása és ötletes szólói rengeteg alkotó számára jelentenek kapcsolódási pontot, szinte nincs olyan formáció, ahol ne fordult volna meg, az élvonalbeli népzenei produkcióktól a klasszikus zenei fúziókig. Születésnapi műsorában életútja fontos találkozásait mutatja be.
A legkiválóbb hazai előadók a zenetörténet legnagyobb zongoristáinak kompozícióival tisztelegnek Dráfi Kálmán zongoraművész előtt a születésének hetvenedik évfordulója alkalmából megrendezett koncerten. A Zeneakadémián 1977 óta tanító, Liszt Ferenc-díjas és érdemes művészt a közönség olyan fellépőkkel együtt ünnepelheti, mint Balázs János Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész; Farkas Gábor Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője; Magyar Valentin Junior Prima díjas zongorista; Kelemen Barnabás Liszt- és Kossuth-díjas hegedűművész és Perényi Miklós Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas, érdemes művész csellista.
Ajánló
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!