Devich Gergely és Ránki Fülöp
Beethoven-est
program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 21. Marts 2024 19:00
Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
SZÜNET
Beethoven: 3. (A-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 69
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
SZÜNET
Beethoven: 3. (A-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 69
Devich Gergely (cselló), Ránki Fülöp (zongora)
A csellóra és billentyűs hangszerre írt szonáták Beethoven előtt két kategóriába tartoztak: az első, barokk gyakorlaton alapuló változatban a billentyűs játékos pusztán kísérő funkcióval bírt, a másodikban pedig megcserélődtek a szerepkörök, és a csellista pusztán megkettőzte az akkordikus szólam basszushangjait. Beethoven húszas évei közepén keletkezett első két szonátájának eredeti címével (Két nagy szonáta csembalóra vagy zongorára obligát csellóval) azt sugallta, hogy az op. 5-ös jegyzékszámmal ellátott kompozíciók az utóbbi irányt követték, azonban az általa írt csellószólam több volt egyszerű kíséretnél, itt vált először egyenrangúvá a két hangszer. Ezt az új forradalmi irányt folytatta és fejlesztette tovább a szerző az élete középső és utolsó alkotói korszakában keletkezett művekkel is: a bő tíz évvel későbbi harmadik cselló-zongora szonátájával, amely az egyik legnépszerűbb az öt közül, valamint az 1815-es két utolsó darabbal, melyeket egyébként a magyar Erdődy Anna Mária grófnőnek ajánlott. A Beethoven-estet megálmodó művészek mindketten a fiatal muzsikus generáció kiemelkedő egyéniségei, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának hallgatói. A kamarazene fontos helyet foglal el az életükben, amellett hogy együtt is játszottak már korábban, más formációkban is képviselik e műfajt.
RENDEZŐ: Zeneakadémia KoncertközpontSOROZAT: Y generáció
Aktuelt
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.
PÅ PLAKATEN
A kétrészes koncerten a Népzene Tanszékhez kötődő fiatalok – egykori és jelenlegi hallgatók – mutatkoznak be. Bár a két zenekar…
Triovirate gitár trió: Bátai Lilla, Sándor Zalán és Szendi Ágoston - Klasszikusok vasárnap délután Szép
ZeneakadémiaAnton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.