Devich Gergely és Ránki Fülöp
Beethoven-est
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. március 21. csütörtök, 19:00
Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
SZÜNET
Beethoven: 3. (A-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 69
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
SZÜNET
Beethoven: 3. (A-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 69
Devich Gergely (cselló), Ránki Fülöp (zongora)
A csellóra és billentyűs hangszerre írt szonáták Beethoven előtt két kategóriába tartoztak: az első, barokk gyakorlaton alapuló változatban a billentyűs játékos pusztán kísérő funkcióval bírt, a másodikban pedig megcserélődtek a szerepkörök, és a csellista pusztán megkettőzte az akkordikus szólam basszushangjait. Beethoven húszas évei közepén keletkezett első két szonátájának eredeti címével (Két nagy szonáta csembalóra vagy zongorára obligát csellóval) azt sugallta, hogy az op. 5-ös jegyzékszámmal ellátott kompozíciók az utóbbi irányt követték, azonban az általa írt csellószólam több volt egyszerű kíséretnél, itt vált először egyenrangúvá a két hangszer. Ezt az új forradalmi irányt folytatta és fejlesztette tovább a szerző az élete középső és utolsó alkotói korszakában keletkezett művekkel is: a bő tíz évvel későbbi harmadik cselló-zongora szonátájával, amely az egyik legnépszerűbb az öt közül, valamint az 1815-es két utolsó darabbal, melyeket egyébként a magyar Erdődy Anna Mária grófnőnek ajánlott. A Beethoven-estet megálmodó művészek mindketten a fiatal muzsikus generáció kiemelkedő egyéniségei, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának hallgatói. A kamarazene fontos helyet foglal el az életükben, amellett hogy együtt is játszottak már korábban, más formációkban is képviselik e műfajt.
RENDEZŐ: Zeneakadémia KoncertközpontSOROZAT: Y generáció
Ajánlatunk
A Zeneakadémia Alma Mater Kórusának hangversenye a Salzburgi Dóm zenei életét idézi meg. Czifra János, aki harmincöt évig volt az osztrák katedrális karmestere, két salzburgi zeneszerző műveit válogatta egymás mellé.
Johann Sebastian Bach három billentyűs hangszeren játszott és komponált: klavikordon, csembalón és orgonán. Ezen hangszerek között az átjárás a maga korában teljesen természetes volt, Bach is számos billentyűs művéhez a neutrális „Clavier” hangszermegjelölést használta.
Berlioz: Fantasztikus szimfónia » 1. tétel (Álmok, szenvedélyek) Részletek Bach és mások műveiből
Ajánló
Préludes – Chopin & Lazkano - A 2026. évi Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál nyitókoncertje Szép
ZeneakadémiaA 2026. évi Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál nyitókoncertje
Bartók Konzi végzős diákjainak ünnepsége
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!