A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Cosima Soulez-Larivière 2017 szeptemberében nagy sikerrel debütált a magyar közönség előtt, hiszen megnyerte az I. Bartók Világverseny és Fesztivál első díját. Párizsban született, hároméves kora óta tanul zenét. Tehetségére korán felfigyeltek, nyolcévesen elnyerte az angliai Yehudi Menuhin Iskola ösztöndíját, ahol Nathasha Boyarsky tanítványa lett. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 23. szombat, 19:00
Jelenleg Németországban, a Hannoveri Zeneművészeti Főiskolán tanul Krzysztof Węgrzynnél. Fiatal kora ellenére számos koncertet adott már Európa és Ázsia koncerttermeiben, a Bartók Világversenyt megelőzően 2015-ben a Postacchini Versenyen (Fermo, Olaszország) és a Brahms Versenyen (Pörtschach, Ausztria) diadalmaskodott. A francia-holland hegedűművész ezúttal a 17. század második felétől a 20. század elejéig tartó műsorral érkezik Budapestre: a két „salzburgi”, Biber és Mozart kompozíciója mellett Bartók ördögi 2. szonátáját és Franck örökzöld A-dúr szonátáját szólaltja meg az orosz Dina Ivanova partnereként, aki a Ricardo Viñes és a weimari Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny 2. díjasa, valamint az utrechti Liszt-verseny 3. helyezettje volt.
Biber: Rózsafüzér-szonáták – 16. Passagalia („Az őrangyal”)
Bartók: 2. hegedű-zongora szonáta, BB 85
Mozart: 18. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 301
Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta
Cosima Soulez-Larivière (hegedű), Dina Ivanova (zongora)
A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda János Széchenyi-díjas zenepedagógus, zongoraművész és zeneszerző volt. A Zeneakadémia felismert egy korszakos kezdeményezést, így elindulhatott a jazzoktatás az intézményesülés útján: a tanszakból főiskolai, majd egyetemi tanszék lett, 2025-től pedig önálló doktori jazzprogram is indul.
Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című darabjának elengedhetetlen tulajdonsága ugyanis, hogy az egészen elképesztő hangszerelési trükköknek hála különböző hangszer-összeállításokon keresztül képes megeleveníteni állatokat a halaktól az elefántig.
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És…
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
