
Bartók összes hegedűs kamaraműve/2
Összkiadás élőben
Bartók összes hegedűs kamaraműve/2
Összkiadás élőben
Bartók összes hegedűs kamaraműve/2
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: štvrtok, 29. október 2020, 19:00
Összkiadás élőben
Bartók összes hegedűs kamaraműve/2
Bartók: 44 duó két hegedűre, BB 104 – részletek
Bartók: 1. rapszódia, BB 94a
SZÜNET
Bartók: 1. hegedű-zongora szonáta, BB 84
Baráti Kristóf (hegedű)
Közreműködnek : Langer Ágnes, Pusker Júlia (hegedű), Roman Rabinovich (zongora)
Bartók Béla soha nem tanult hegedülni, mégis szinte mindent tudott a hangszerről. Tapasztalatainak egyik forrása zongoraművészi tevékenységéhez kapcsolódott: rendszeresen kamarazenélt korának jelentős hegedűművészeivel. Partnerei közül többen új művek írásához nyújtottak nélkülözhetetlen inspirációt, személyiségük pedig rányomta a bélyegét a születő új opuszokra. A két hegedű-zongora szonátát Bartók a Londonban letelepedett Arányi Jellynek szánta, akinek temperamentuma és szenzuális játékstílusa mindkét darabban visszaköszön. Bartók népzenei gyűjtőútjai során számtalan falusi hegedűs – a maguk stílusában ördögien virtuóz – játékát hallgatta. A népi hegedülés stíluselemeinek hatása az oktatási céllal készült Negyvennégy duó két hegedűre című sorozat mellett legfőképpen a két hegedűre és zongorára írt (később meghangszerelt) rapszódiában érhető tetten. Az 1. rapszódiát egyik legkedvesebb szonátapartnerének, Szigeti Józsefnek dedikálta.
Magyar Valentin már több versenyen szerepelt sikerrel, 2023-ban pedig elnyerte a Zeneakadémia legtehetségesebb diákjának odaítélt Concorde-díjat, valamint a Cziffra Fesztivál díját és aranyérmet hozott el a Bécsi Nemzetközi Zenei Versenyről. A fiatal pianista ezúttal a kései bécsi szonátastílus két legnagyobb alakja, Beethoven és Schubert darabjait tűzi műsorára.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Cziffra György szólóestje (1956)
Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.