Barokk hangszercsodák
Mandel Róbert hangszertörténeti sorozata
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. december 9. péntek, 19:00
A műsorból:
Michel Corrette:Dudaverseny, op. 4.
Michel Corrette:'La belle Vielleuse' - tekerőlantra
J.S. Bach:C-dúr prelúdium, BWV 999
Jacques Hotteterre: Darabok harántfuvolára
Mandel Róbert (vielle de cour) Paul Beekhuizen (musette de cour) Németh Pál (barokk fuvola) Savaria Barokk Zenekar (művészeti vezető: Németh Pál)
Mandel Róbert évtizedek óta a magyar zenei élet fáradhatatlanul aktív szereplője, előadóművészként, hangszerészként, a hangszertörténet kutatójaként, feledésbe merült instrumentumok felfedezőjeként egyaránt. Nem véletlen, hogy hangszertörténeti sorozatait nagy érdeklődés övezi évek óta. Erre az estére is számos meglepetéssel és érdekességgel készül, a közönség ezúttal is olyan hangszerekkel találkozhat a színes műsorban, amelyeket ritkán hallhat élőben. Itt van például a két különböző hangszert egyesítő, Bach által is kedvelt lantcsembaló, vagy annak nagytestvére, a mára szintén „kihalt”, és csak a 20. században újra felfedezett theorbacsembaló. Mindkét instrumentumot a régizene-iskolák egyik fellegvárában, a bázeli Schola Cantorumban tanult Borsányi Márton szólaltatja meg. Hallhatjuk továbbá a számunkra elsősorban népzenénkből ismert, de XV. Lajos korában divatos francia instrumentummá vált tekerőlantot, valamint színpadra lép a magyar régizene-játék egyik úttörője, Németh Pál is, aki amellett, hogy kiváló fuvolaművész, zenekarával elévülhetetlen érdemeket szerzett a 17-18. századi zenetörténet remekműveinek magyarországi megismertetése terén.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
Ajánlatunk
Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című darabjának elengedhetetlen tulajdonsága ugyanis, hogy az egészen elképesztő hangszerelési trükköknek hála különböző hangszer-összeállításokon keresztül képes megeleveníteni állatokat a halaktól az elefántig.
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.
Ajánló
Koncert Bartók halálának 80. évfordulója emlékére
Kevés zongorás trió vállalkozik kortárs művek előadására. Balog Alexandra, Vavrinecz András és Tomasz Máté kamaraestje mindenképpen a hiánypótló, de a…
