
Baráti Kristóf és Nyikolaj Luganszkij
Kamarazene Nagyteremre - Baráti Kristóf és Nyikolaj Luganszkij
Kamarazene Nagyteremre - Baráti Kristóf és Nyikolaj Luganszkij
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 06. Maj 2017 19:30
Debussy: Hegedű-zongoraszonáta
Brahms: 2. (A-dúr) hegedű-zongoraszonáta, op. 100
szünet
Franck: A-dúr hegedű-zongoraszonáta
Baráti Kristóf (hegedű) Nyikolaj Luganszkij (zongora)
Nyikolaj Luganszkij 16 évesen, 1988-ban nyerte meg az egykori Szovjetunió legnagyobb zongoraversenyét, a nemzetközi porondon pedig a Bach-verseny és a Rachmaninov-verseny ezüstérmével, majd 1994-ben a Nemzetközi Csajkovszkij Verseny első díjával tette le névjegyét. A koncertezés miatt szívesen készít lemezfelvételeket, rangos elismerések egész sorát tudhatja magáénak. Luganszkij zongoraversenyek vagy önálló koncertek szólistájaként a budapesti hangversenyélet visszajáró művésze. S bár káprázatosan gazdag kamararepertoárral rendelkezik, kamaramuzsikusként jóval ritkábban találkozhattunk vele. Pedig gyakran lép fel a hangszeres világsztárokkal, egyik állandó partnere Vagyim Repin hegedűművész. A zeneakadémiai koncerten is egy világsztár, Baráti Kristóf oldalán köszönthetjük. A kamarazene – mondta el egy interjúban Baráti – „minden zenész számára az előadó-művészet esszenciája”. Ezek után természetes, ha Luganszkijjal közös koncertjének programjába csupa esszenciális hegedűszonátát választott.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda János Széchenyi-díjas zenepedagógus, zongoraművész és zeneszerző volt. A Zeneakadémia felismert egy korszakos kezdeményezést, így elindulhatott a jazzoktatás az intézményesülés útján: a tanszakból főiskolai, majd egyetemi tanszék lett, 2025-től pedig önálló doktori jazzprogram is indul.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.