
Balog József zongoraestje
„Ha van valaki, akire pontosan talál a Zeneakadémia zongora-szólóestekből összeállított koncertsorozatának címe: A fekete-fehér színei, akkor Balog József biztosan közéjük tartozik.
„Ha van valaki, akire pontosan talál a Zeneakadémia zongora-szólóestekből összeállított koncertsorozatának címe: A fekete-fehér színei, akkor Balog József biztosan közéjük tartozik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. március 7. szerda, 19:00
Lajtha:
Egy levélféle magamról (Des écrits d’un musicien)
Lajtha:
Hat zongoradarab, op. 14 – Scherzo
Eötvös Péter:
Erdenklavier-Himmelklavier Nr. 2. („In memoriam Luciano Berio”)
Kadosa:
Tíz bagatell (részletek)
Vajda Gergely:
Void
Kurtág György:
Játékok (részletek)
Sári József:
Pillanatképek (részletek)
Bánkövi Gyula:
Corale – in memoriam Luciano Berio
Jeney Zoltán:
Kalah
SZÜNET
Vidovszky László:
Schroeder halála
„Ha van valaki, akire pontosan talál a Zeneakadémia zongora-szólóestekből összeállított koncertsorozatának címe: A fekete-fehér színei, akkor Balog József biztosan közéjük tartozik. Az ő művészetét valóban a legjobb értelemben vett színesség, vagy mondjuk még szebben: szín- és árnyalatgazdagság jellemzi, mégpedig, mintegy fraktálszerűen, a legkülönbözőbb szinteken, az egyes hang artikulációjától a repertoár megválasztásáig.” 2016. novemberi szólóestje után így írt a kritika a zongoraművészről, aki ezúttal a 20. századi és kortárs magyar repertoárból állított össze egy kivételes programot. Balog József, akire Kocsis Zoltán is generációja egyik legtehetségesebb zongoristájaként tekintett, hihetetlen alázattal dolgozik azon, hogy a közönség felfedezze és értse a kortárs zene és a korábbi korok stílusai közti kölcsönhatásokat. Februári szólóestjén Latjha László, Eötvös Péter, Kadosa Pál, Vajda Gergely, Kurtág György, Sári József és Bánkövi Gyula művei mellett a 20. századi magyar zene egyik legikonikusabb alkotását, Vidovszky László Schroeder halála című kompozícióját is megszólaltatja.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.
Hogy mennyire különleges helyet foglal el a magyar felsőoktatásban a Zeneakadémia, azt kevés dolog példázza jobban, mint a minden év májusában megrendezett áriavizsga.
150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény…
Akik jól ismerik a legendás opera- és dalénekes, Thomas Quasthoff előadóművészi arcélét, nem lepődnek meg azon, hogy – legyen szó…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!