A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
A lengyel zeneszerző és zongoraművész, Katarzyna Brochocka számos darabbal gazdagította a nagybőgő repertoárját, írt a hangszerre szólószvitet, szonátát és versenyművet is. A James Joyce versciklusából kiválasztott szövegekre készült Kamarazene című darabjában (2009) ugyancsak kiemelt szerepet játszik az instrumentum: kommentálja, ellenpontozza az énekes szólamát, melyet a koncerten Rajk Judit ad elő. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 23. April 2022 19:00
Gubajdulina: Nagybőgő-zongora szonáta
Katarzyna Brochocka: Kamarazene
Hindemith: Nagybőgő-zongora szonáta
SZÜNET
Fekete Gyula: Szonáta nagybőgőre es zongorára
Schubert: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Fejérvári Zsolt (nagybőgő), Báll Dávid (zongora), Rajk Judit (ének)
A lengyel zeneszerző és zongoraművész, Katarzyna Brochocka számos darabbal gazdagította a nagybőgő repertoárját, írt a hangszerre szólószvitet, szonátát és versenyművet is. A James Joyce versciklusából kiválasztott szövegekre készült Kamarazene című darabjában (2009) ugyancsak kiemelt szerepet játszik az instrumentum: kommentálja, ellenpontozza az énekes szólamát, melyet a koncerten Rajk Judit ad elő. A szonátaestnek is beillő programban Fejérvári Zsolt és Báll Dávid a nagybőgő-zongora kettősében rejlő lehetőségek sokféleségét mutatják meg, olyan alkotások révén, mint Schubert népszerű darabjának átirata, Fekete Gyula nosztalgikus hangvételű műve, illetve Hindemith négytételes, klasszicizáló szonátája vagy Szofija Gubajdulina lírai-látomásos, különleges, improvizatívnak ható játékmódokat is felvonultató kompozíciója.
RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
„…Thomán István, Bartók[nak] és Dohnányinak egykori mestere Beethoven-estélyt rendezett a Zeneakadémiában.
A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes,…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
