Koncert, zene

Berlioz: Fantasztikus szimfónia » 1. tétel (Álmok, szenvedélyek)
Részletek Bach és mások műveiből

Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,

Az együttes első két lemezének szerzeményei és legújabb albumuk néhány darabja akusztikus hangszerelésben

Berlioz: Fantasztikus szimfónia » 4. és 5. tétel (Menet a vesztőhelyre és Boszorkányszombat)
Részletek Liszt és mások műveiből

A Jussen fivérek nyárindító koncertjükön huszadik századi és kortárs műveket hoznak a Nagyterembe.

Johann Sebastian Bach három billentyűs hangszeren játszott és komponált: klavikordon, csembalón és orgonán. Ezen hangszerek között az átjárás a maga korában teljesen természetes volt, Bach is számos billentyűs művéhez a neutrális „Clavier” hangszermegjelölést használta.

Berlioz: Fantasztikus szimfónia » 3. tétel (Jelenet a mezőn)
Részletek Beethoven és mások műveiből

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult Mikrokozmosz Trió már több mint két éve koncertezik, előadásukban most három ritkán játszott művet hallhatunk. Leoš Janáček morva zeneszerző sok tekintetben megelőzte a korát. Életpályája több ponton is rokonságot mutat Bartókéval – bár Janáček majdnem két generációval idősebb volt –: zenéjében jelentős szerep jut a morva népzenei elemeknek, melyek egyre elhomályosodó tonalitással párosulnak

A 2026. évi Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál nyitókoncertje

Berlioz: Fantasztikus szimfónia » 2. tétel (Bál)
Részletek ifj. J. Strauss és mások műveiből

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult trió minden ízében romantikus repertoárt tűzött műsorára. A koncert első felében két olyan alkotást hallhat a közönség, amelyet szerzőjük harmincesztendős korában írt. Schubert halála előtt egy évvel komponálta az Esz-dúr notturnót, mely feltehetően eredetileg a B-dúr zongoratrió lassú tétele volt, de abban a szerző a kiadó kérésére a ma ismert lassú tételre cserélte.

Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.

A Zeneakadémia Alma Mater Kórusának hangversenye a Salzburgi Dóm zenei életét idézi meg. Czifra János, aki harmincöt évig volt az osztrák katedrális karmestere, két salzburgi zeneszerző műveit válogatta egymás mellé.

Cziffra György szólóestje (1956)

A programot a bécsi klasszika egyik legismertebb képviselője, Wolfgang Amadeus Mozart talán legnépszerűbb vonósnégyese nyitja.

Saint-Saëns: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 92
SZÜNET
Brahms: 1. (H-dúr) zongoratrió, op. 8 (második változat)

Lehet így is – az előadói szabadság határai
Teret a hangoknak: Beethoven A Zeneakadémia saját szervezésű programja
Zeneismereti kalandozás Fülei Balázzsal

A Kontrasztok című kamarazenei sorozatban a Zeneakadémia hallgatói, ifjú művészei lépnek fel a legkülönbözőbb hangszer-összeállításokban.

Pétery Dóra és a Trió Passacaglia – Rajk Judit, Kéringer László és Zétényi Tamás különleges összeállítású és hangzású együttese – kifejezetten a Zeneakadémia Nagytermébe szerkesztette új műsorát, amelynek vezérfonala János evangéliumának a mennyet és a földet párhuzamba állító gondolata (Jn 3,12: „Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha égiekről szólok néktek?”).

„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot

„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.

Bartók Konzi végzős diákjainak ünnepsége

Válogatás Szabó Dániel kompozícióiból, az Amerikában megjelent Intersections című albumról és az azóta készült új darabokból

Rohmann Ditta hangversenyén a barokk, a huszadik századi és a kortárs csellóirodalom találkozik egymással.

Hogyan szólítanak meg a hangok? A Kontrasztok című kamarazenei sorozatban a Zeneakadémia hallgatói, ifjú művészei lépnek fel a legkülönbözőbb hangszer-összeállításokban.