Koncert, muzyka, Muzyka klasyczna

Bruno de Sá, a lenyűgöző brazil férfi szoprán és a nuovo barocco együttes közös koncertje egy olyan zenei utazásra hívja a hallgatót, amely visszarepít a barokk opera világába, miközben a jelenkor frissességét és innovációját is magában hordozza.

A Carpathian Impressions három kivételes zongoraművész, Polgár Éva, Borbély László és Varga Gábor együttműködéséből született. Az egyedülálló zenei formáció tagjai egyénileg is elismert művészek, akik számos nemzetközi díjjal büszkélkedhetnek.

Balogh Ádám és Ránki Fülöp két kiváló fiatal magyar művész, akik az Y generáció sorozat keretében lépnek fel a Zeneakadémián, különleges kétzongorás átiratokat megszólaltatva.

A Bartók Konzervatórium sorozatának első koncertjén az iskola tanárai, diákjai és meghívott művészeik különleges programmal várják a közönséget, amellyel az intézmény két kiemelkedő oktatója, Aggházy Károly és Rohmann Henrik előtt tisztelegnek.

A Zeneakadémia alapításának 150. évfordulója jó alkalom arra, hogy megvizsgáljuk az intézménytörténet és a magyar zenetörténet közös metszetét. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat egy lehetőség a visszatekintésre és az újrafelfedezésre.

A zeneakadémista Pintér Anna és Kovács Luca – akik mellé a műsor utolsó számában Zsupos József csatlakozik – kamaraestjének programja a fuvolarepertoárt járja be a zenei sokszínűség, a virtuozitás és a színpadi jelenlét szempontjából.

Varga Abigél Embrace című oratóriuma az emberi lélek belső fejlődése és az önismeret kérdéseit vizsgálja. Alkotása sokat merít Carl Gustav Jung pszichológiai elméletéből, szerinte mindenki hordoz magában valamit a sötét oldal világából (Árnyékot), és ezt gyakran nehéz elfogadni vagy feldolgozni.

A kerek évfordulók mindig jó lehetőséget teremtenek arra, hogy visszatekintsünk. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat felfedezésre hívja a koncertlátogatókat az intézmény alapításának 150. évfordulója alkalmából. Az egykoron zeneszerzést vagy hangszerelést oktató zeneakadémiai tanárok szerzeményeiből is válogat az Új Liszt Ferenc Kamarakórus.

Kevés zongorás trió vállalkozik kortárs művek előadására. Balog Alexandra, Rosa Hartley és Tomasz Máté kamaraestje mindenképpen a hiánypótló, de a közönség igényeihez is kapcsolódó koncertek sorát gyarapítja. A hangverseny két félidejének műsora szimmetrikus: mindkét részben egy kortárs zongoratrió a nyitószám, amit egy szólócsellóra írt, szintén kortárs darab követ, végül pedig mindkét részt a klasszika legnagyobb alakjainak művei zárják.

A 2012-ben alakult Duo Sera különleges formáció, első koncertjükön a zenetörténet első szaxofonra és hárfára írt kompozícióját játszották. Mivel e hangszerpárosítás eredeti repertoárja szűkös, előadásaikon számos átirat és új mű is szerepel. Ők szólaltatják meg ezen az estén Decruck cisz-moll szonátáját Jean-Pierre Ballon átiratában. A Szigeti Quartet 2017-ben alakult, tagjai kiváló zenészek Magyarország vezető zenekaraiból.

Szauer Bianka és Pajor Olivér korosztályuk kiemelkedő tehetségei, mindketten számos nemzetközi és hazai versenyen értek el kimagasló eredményeket. A Tehetség kötelez sorozatban közös szólóestet adnak, ahol egy kamaraprodukció is elhangzik, Maurice Ravel eredetileg vonósnégyesre, fuvolára, klarinétra és hárfára írt Bevezetés és allegro című műve

Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel idősebb Beethoven is monumentális variációsorozatot írt egyik témájára. Azt azonban kevesen tudják, hogy Diabelli nemcsak komponista és zongorista, hanem kitűnő gitáros is volt. A Triovirate gitártrió az ő, eredetileg is három gitárra komponált művét választotta koncertje nyitódarabjául. Ezt követi Darius Milhaud huszadik századi francia zeneszerző eredetileg két zongorára írt kompozíciója.

A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.

A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.

A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.

A legkiválóbb hazai előadók a zenetörténet legnagyobb zongoristáinak kompozícióival tisztelegnek Dráfi Kálmán zongoraművész előtt a születésének hetvenedik évfordulója alkalmából megrendezett koncerten. A Zeneakadémián 1977 óta tanító, Liszt Ferenc-díjas és érdemes művészt a közönség olyan fellépőkkel együtt ünnepelheti, mint Balázs János Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész; Farkas Gábor Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője; Magyar Valentin Junior Prima díjas zongorista; Kelemen Barnabás Liszt- és Kossuth-díjas hegedűművész és Perényi Miklós Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas, érdemes művész csellista.

A hatrészes sorozat különleges, ritkán hallható zeneműveket vonultat fel a Zeneakadémia elmúlt 150 évéből. Zenerégészetre várják az érdeklődőket: az intézmény egykori zeneszerzés- és hangszereléstanárainak ritkán hallható művei szólalnak meg.