
Arany-dalok. Az Arany János Zeneszerzőverseny Díjkiosztó Gálahangversenye
Az Arany János-emlékév alkalmából kiírt zeneszerző-verseny győztes pályaművei
more
Az Arany János-emlékév alkalmából kiírt zeneszerző-verseny győztes pályaművei
more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Thursday, March 01 2018 7:30PM
Liszt Ferenc Kamarazenekar (Koncertmester: Tfirst Péter)
Vezényel: Madaras Gergely
„Kodály Zoltán és Arany János életművének összekapcsolása már-már közhelyszámba megy a szakirodalomban, [...] amint az a megállapítás is, hogy a költő halálának évében, 1882-ben született a zeneszerző. A művészi-emberi alkat rokonságára az első utalást Kodály maga tette meg, amikor későbbi feleségének, Gruber Emmának 1907-ben, berlini tanulmányútja idején írott egyik levelében megállapította: […] Arany János (az én doppelgängerem és előrevetett árnyékom, vagy én neki árnyéka – mindegy.)” – idézi Ittzés Mihály, a Kodály Intézet igazgatója egyik írásában a költő és a zeneszerző találkozását. Ugyanakkor érdekes, hogy csak két Arany-verset zenésített meg Kodály. Ligeti György pedig 1952-ben írta meg Öt Arany-dalát, amely a zeneszerző népszerűsége ellenére ritkán csendül fel a nyilvánosság előtt, koncertpódiumokon. Éppen ezért az Arany János-emlékév alkalmából a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával – versenyt hirdetett új, a költő és író munkáinak felhasználásával készülő zeneművek alkotói számára. Ezen a gálakoncerten a győztes és a helyezett művek kihirdetésére is sor kerül.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, Petőfi Irodalmi Múzeum
Tornyai Péter és Zétényi Tamás több száz koncerten játszott együtt az elmúlt 15 évben, különböző, Classicus névre keresztelt formációkban. Emlékezetes volt például Das Wohltemperierte Streichquartett című vállalkozásuk, amelyben a Classicus Quartettel néhány év alatt előadták a vonósnégyes-irodalom összes reprezentatív darabját. 2023 nyara óta Kökény Eszterrel vonóstrióként működnek, és e formájukban először játszanak a Zeneakadémián.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának Liszt születésnapi estje Liszt Ferenc egyik legtitokzatosabb művével, Orfeusz, a mitikus dalnok alakjának szentelt szimfonikus költeményével kezdődik. A darab különleges, nehezen megragadható formája és mindenféle programtól független, absztrakt zenei anyaga az utóbbi években új elemzői megvilágításba került, a Liszt-kutatás éppúgy felfedezte magának ezt a hallatlanul izgalmas Liszt-kompozíciót, mint a modern zeneesztétika.
Ezen az estén három jól ismert művész lép színpadra.
„…Thomán István, Bartók[nak] és Dohnányinak egykori mestere Beethoven-estélyt rendezett a Zeneakadémiában.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.