Arany-dalok. Az Arany János Zeneszerzőverseny Díjkiosztó Gálahangversenye
Az Arany János-emlékév alkalmából kiírt zeneszerző-verseny győztes pályaművei
több
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. március 1. csütörtök, 19:30
Liszt Ferenc Kamarazenekar (Koncertmester: Tfirst Péter)
Vezényel: Madaras Gergely
„Kodály Zoltán és Arany János életművének összekapcsolása már-már közhelyszámba megy a szakirodalomban, [...] amint az a megállapítás is, hogy a költő halálának évében, 1882-ben született a zeneszerző. A művészi-emberi alkat rokonságára az első utalást Kodály maga tette meg, amikor későbbi feleségének, Gruber Emmának 1907-ben, berlini tanulmányútja idején írott egyik levelében megállapította: […] Arany János (az én doppelgängerem és előrevetett árnyékom, vagy én neki árnyéka – mindegy.)” – idézi Ittzés Mihály, a Kodály Intézet igazgatója egyik írásában a költő és a zeneszerző találkozását. Ugyanakkor érdekes, hogy csak két Arany-verset zenésített meg Kodály. Ligeti György pedig 1952-ben írta meg Öt Arany-dalát, amely a zeneszerző népszerűsége ellenére ritkán csendül fel a nyilvánosság előtt, koncertpódiumokon. Éppen ezért az Arany János-emlékév alkalmából a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával – versenyt hirdetett új, a költő és író munkáinak felhasználásával készülő zeneművek alkotói számára. Ezen a gálakoncerten a győztes és a helyezett művek kihirdetésére is sor kerül.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, Petőfi Irodalmi Múzeum
Ajánlatunk
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának Liszt születésnapi estje Liszt Ferenc egyik legtitokzatosabb művével, Orfeusz, a mitikus dalnok alakjának szentelt szimfonikus költeményével kezdődik. A darab különleges, nehezen megragadható formája és mindenféle programtól független, absztrakt zenei anyaga az utóbbi években új elemzői megvilágításba került, a Liszt-kutatás éppúgy felfedezte magának ezt a hallatlanul izgalmas Liszt-kompozíciót, mint a modern zeneesztétika.
A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.
Ajánló
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a…
Szauer Bianka és Pajor Olivér korosztályuk kiemelkedő tehetségei, mindketten számos nemzetközi és hazai versenyen értek el kimagasló eredményeket. A Tehetség…
A program kb. 50 perces programon bemutatjuk a Zeneakadémia épületének különleges díszítéseit, rejtett kincseit, megismerkedhetnek a legendás a Nagyterem történetével…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!