Program


Zongoraművek - Száz éve írták

Zongoraművek - Száz éve írták

Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. december 13. péntek, 19:00

Martinů: Loutky (Bábok), 1. kötet
Szekrényessy Csanád (zongora)
Medtner: Három mese, op. 42
Farkas Botond (zongora)
Stravinsky: Szerenád A-ban
Hargitai Leila Ditta (zongora)

SZÜNET

Bartók: Táncszvit, BB 86b
Szirtes Máté (zongora)
Enescu: 1. (fisz-moll) zongoraszonáta, op. 24/1
Pajor Olivér Joakim (zongora)

Moderátor: Pál-Ádány Rebeka

Múltat és jövőt egyszerre idéz meg a Zeneakadémia „Száz éve írták” elnevezésű sorozata: a 2025-ben 150 éves intézmény pályájuk elején álló előadóművészek közreműködésével eleveníti fel az 1924-1925-ös években keletkezett alkotásokat. A széria első, szólózongorára komponált művekből álló koncertjén Kelet- és Közép-Európa zeneszerzői kerülnek középpontba. A hangverseny első felében Bohuslav Martinů és Nyikolaj Medtner zenéi segítségével betekintést nyerhetünk a cseh és orosz mesék világába, ahonnan a valóságba Stravinsky darabja hoz vissza: a Szerenád tételeinek hosszát a szerző kifejezetten a gramofon technikai lehetőségeihez igazította. A szünet után Bartók 1925-ös Táncszvitje következik. Az eredetileg Pest, Buda és Óbuda egyesítésének – 1923-ban esedékes – 50 éves évfordulójára komponált mű a különböző, főként Duna-menti népek zenei sajátosságait ötvözi és mintegy magába foglalja az egész koncert eszmeiségét, rávezetve a hangverseny záródarabjára. Enescu már 1912-ben elkezdett fisz-moll zongoraszonátáján dolgozni, az akkor komponált első tételt azonban 1924-ben teljesen újraírta, majd a szonátát még ebben az évben be is fejezte. A mű premierjére 1925-ben került sor, a kompozíciót maga a szerző mutatta be.
RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont

Ajánlatunk


A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.

Szokolay Dongó Balázs az improvizáció népi fúvós nagymestere, emellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Karakteres játéka, egyedi dallamformálása és ötletes szólói rengeteg alkotó számára jelentenek kapcsolódási pontot, szinte nincs olyan formáció, ahol ne fordult volna meg, az élvonalbeli népzenei produkcióktól a klasszikus zenei fúziókig. Születésnapi műsorában életútja fontos találkozásait mutatja be.

Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is folytatódik. A zenekari koncertet – a mesterhez méltó módon – Liszt legkedvesebb hangszerén előadott szólóest követi egy olyan sorozattal, amely egész életén átívelt.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!