A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
Horváth Márton Levente és Virágh András Gábor partneréül két kiváló hangszeres szólista, továbbá a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus csatlakozik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. december 3. kedd, 19:30
Orgona a központban
Virágh András Gábor és Horváth Márton Levente
A Zeneakadémia orgonája egykor és most
Liszt: Prelúdium és fúga a B-A-C-H motívumra
Koessler: Szvit hegedűre és orgonára – 1. Pastorale, 2. Elegie, 5. Fuge
Koessler: Allerseelen – elégia oboára és orgonára
Horváth Márton Levente: Libera nos a malo
SZÜNET
Kodály: Csendes mise – Introitus, Kyrie, Gloria
Koessler: f-moll mise
Virágh András Gábor: Orgonaszonáta
Horváth Márton Levente, Virágh András Gábor (orgona)
Közreműködik: Banda Ádám (hegedű), Salvi Nóra (oboa)
Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus (művészeti vezető: Molnár Éva)
Koessler János neve legtöbbször mint Bartók és Kodály zeneakadémiai zeneszerzés-tanára szerepel a 20. századi magyar zenetörténetet bemutató könyvekben. Kevéssé ismert azonban az intézmény életében betöltött fontos szerepe, orgonatanáraként végzett jelentős munkássága, valamint az, hogy maga is komponált zeneműveket. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem két fiatal zeneszerző-orgonaművész tanára tiszteleg emlékének, kuriózumként felidézve női karra és orgonára írt, mesteri arányérzékről tanúbizonyságot tevő miséjét, valamint kamarazenei alkotásait. Az 1900-as évek Zeneakadémiájának atmoszférája tölti be majd újra a teret az arany babérlevelek alatt, felelevenítve a magyar orgonazene és egyúttal a Nagyterem nemrég újjászületett Voit-orgonájának múltját és bemutatva jelenét. Horváth Márton Levente és Virágh András Gábor partneréül két kiváló hangszeres szólista, továbbá a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus csatlakozik.
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
A Zeneakadémia alapításának 150. évfordulója jó alkalom arra, hogy megvizsgáljuk az intézménytörténet és a magyar zenetörténet közös metszetét. A Zeneakadémia…
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És…
Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
