A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
A vonósnégyes a kamarazene „szent” műfaja: a zeneszerző, aki igazi vonósnégyest tud írni, mindent tud. Mindössze négy hangszer, tizenhat húr áll rendelkezésére, hogy ugyanazt az erőteljes hatást érje el, mint például egy szimfónia, vagy drámaiságban egy opera.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 3. vasárnap, 19:30
A vonósnégyes atyja, Joseph Haydn odáig ment, hogy azt nyilatkozta: nincs szüksége ötödik hangszerre, neki a négy éppen elég. Ezt a tökéletességet reprezentálja az Apponyi grófnak írt kvartettek egyike az op. 74 jelzésű sorozatból. Sosztakovics szintén fantasztikus vonósnégyeseiben – összesen tizenötöt írt – tudta mindazt elmondani az utókornak, amit más formában nem. A két mester között Beethoven zseniális remekművei jelentik a hidat, például a bécsi orosz követ megrendelésére írt Razumovszkij-kvartettek. Azonban nemcsak a zeneszerzők között, az előadóművészetben is csak a legedzettebbek tudják megközelíteni a vonósnégyesek jelentette csúcsokat. Ezek a művek csak akkor kelnek életre, ha a négy muzsikus egységben, ugyanakkor a személyiségjegyeket nem uniformizálva, a legapróbb részletekig kidolgozott produkciókban szólaltatja meg azokat. A Takács Kvartett ilyen együttes, ezért jelent különleges élményt a világhírű csapat minden egyes megnyilvánulása. A formáció, amelyet a névadó Takács-Nagy Gábor vezetésével a Zeneakadémia négy diákja alapított 1975-ben, 1983-tól az Egyesült Államokban működik. A 2015–2016-os évadban két koncerttel tér vissza a Carnegie Hallba, miközben a londoni Wigmore Hallban is évek óta saját sorozatot jegyez.
Műsor
Haydn: C-dúr vonósnégyes, op 74/1
Sosztakovics: III. (F-dúr) vonósnégyes, op. 73.
szünet
Beethoven: C-dúr („Razumovszkij”) vonósnégyes, op. 59/3
Takács Kvartett: Edward Dusinberre, Schranz Károly (hegedű); Geraldine Walther (brácsa); Fejér András (cselló)
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy…
Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
