Szabó Ildikó és Ránki Fülöp - Y generáció
A két fiatal, ám máris nemzetközi elismerést szerzett zenész túlnyomórészt 20. századi művekből összeállított programját a csellórepertoár alapköve, Bach három gambaszonátájának egyike vezeti be.
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sunday, November 06 2022 7:00PM
J. S. Bach: g-moll szonáta viola da gambára és csembalóra, BWV 1029
Stravinsky: Olasz szvit
SZÜNET
Poulenc: Cselló-zongora szonáta
Bartók: 1. rapszódia, BB 94c
Stravinsky: Olasz szvit
SZÜNET
Poulenc: Cselló-zongora szonáta
Bartók: 1. rapszódia, BB 94c
Szabó Ildikó (cselló), Ránki Fülöp (zongora)
A két fiatal, ám máris nemzetközi elismerést szerzett zenész túlnyomórészt 20. századi művekből összeállított programját a csellórepertoár alapköve, Bach három gambaszonátájának egyike vezeti be. A Pulcinella című balettben Stravinsky 18. századi dallamokat, köztük Pergolesi-melódiákat fűszerezett szokatlan és szellemes harmóniai fordulatokkal. A balett egyes tételeit több műben újrahasznosította, az egyik ilyen összeállítás lett az Olasz szvit. Neobarokk és neoklasszikus elemekben Poulenc szonátája is bővelkedik, követi például a klasszikus szonáták négytételes formai felépítését. A darab Pierre Fournier csellóművész számára készült, meglehetősen hosszú ideig: Poulenc még a 2. világháború elején kezdett bele, de csak jóval utána fejezte be. Népi dallamokat dolgoz fel és a csárdás lassú-friss szerkezeti modelljére épül az 1. rapszódia, amelyet Bartók eredetileg hegedűre és zongorára írt, majd hegedűre és zenekarra, illetve csellóra és zongorára is átdolgozott.
RENDEZŐ:
Zeneakadémia Koncertközpont
TÁMOGATÓ:NKA
Our offer
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
A Zeneakadémia főépülete, a Liszt Ferenc téri zenepalota a világ legvarázslatosabb koncerthelyszínei közé tartozik.
Suggestions
„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a…
Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.