Program


Sibelius kamarazenéje - Szabadi, Gulyás, Bársony és Ludmány - Kamarazene karnyújtásnyira

Sibelius kamarazenéje - Szabadi, Gulyás, Bársony és Ludmány - Kamarazene karnyújtásnyira

Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. december 10. kedd, 19:00

Sibelius: Malinconia, op. 20
Sibelius: E-dúr hegedű-zongora szonatina, op. 80
Sibelius: Két darab csellóra és zongorára, op. 77
Sibelius: g-moll vonóstrió, JS 210

SZÜNET

Sibelius: g-moll zongoraötös, JS 159

Szabadi Vilmos, Farkas Boglárka (hegedű), Bársony Péter (brácsa), Ludmány Sebestyén (cselló), Gulyás Márta (zongora)

Jean Sibelius, a finnek legnagyobb zeneszerzője 1865. december 8-án született, hazájában tizenhárom éve ezen a napon ünneplik a finn zenét. Zeneszerzői pályafutásának fókuszában a finn nemzeti zenei identitás megteremtése állt. Tisztában volt a korabeli európai folklórmozgalmakkal – beleértve Bartók és Kodály munkásságát is –, de ő nem a népzene gyűjtésére és feldolgozására, hanem a finn nemzeti irodalom zenei megfogalmazására helyezte a hangsúlyt. Erről maga így nyilatkozott: „Bartók és Kodály zenéjét szeretem. Rokonlelkek vagyunk. Egy dologban mégis különbözünk, mégpedig, hogy én népdalt sohasem gyűjtöttem, és műveimben azokat sohasem dolgoztam fel. Az én lelkemet azonban mégsem ezek fogták meg, hanem nemzeti eposzunk ősi sorai.” 1929-ben Sibelius abbahagyta a komponálást és haláláig, 1957-ig nem írt új zenét. Ennek ellenére a 20. század egyik legtermékenyebb szerzője volt, több mint 100 opusz sorakozik műveinek listáján. A koncert művészei ebből a gazdag életműből válogattak különböző hangszer-összeállítású kamaraműveket.

RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont

Ajánlatunk


A Zeneakadémia hallgatóiból alakult trió minden ízében romantikus repertoárt tűzött műsorára. A koncert első felében két olyan alkotást hallhat a közönség, amelyet szerzőjük harmincesztendős korában írt. Schubert halála előtt egy évvel komponálta az Esz-dúr notturnót, mely feltehetően eredetileg a B-dúr zongoratrió lassú tétele volt, de abban a szerző a kiadó kérésére a ma ismert lassú tételre cserélte.

Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.

Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel idősebb Beethoven is monumentális variációsorozatot írt egyik témájára. Azt azonban kevesen tudják, hogy Diabelli nemcsak komponista és zongorista, hanem kitűnő gitáros is volt. A Triovirate gitártrió az ő, eredetileg is három gitárra komponált művét választotta koncertje nyitódarabjául. Ezt követi Darius Milhaud huszadik századi francia zeneszerző eredetileg két zongorára írt kompozíciója.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!