Sibelius kamarazenéje - Szabadi, Gulyás, Bársony és Ludmány - Kamarazene karnyújtásnyira
Sibelius: Malinconia, op. 20
Sibelius: E-dúr hegedű-zongora szonatina, op. 80
Sibelius: Két darab csellóra és zongorára, op. 77
Sibelius: g-moll vonóstrió, JS 210
SZÜNET
Sibelius: g-moll zongoraötös, JS 159
Szabadi Vilmos, Farkas Boglárka (hegedű), Bársony Péter (brácsa), Ludmány Sebestyén (cselló), Gulyás Márta (zongora)
Jean Sibelius, a finnek legnagyobb zeneszerzője 1865. december 8-án született, hazájában tizenhárom éve ezen a napon ünneplik a finn zenét. Zeneszerzői pályafutásának fókuszában a finn nemzeti zenei identitás megteremtése állt. Tisztában volt a korabeli európai folklórmozgalmakkal – beleértve Bartók és Kodály munkásságát is –, de ő nem a népzene gyűjtésére és feldolgozására, hanem a finn nemzeti irodalom zenei megfogalmazására helyezte a hangsúlyt. Erről maga így nyilatkozott: „Bartók és Kodály zenéjét szeretem. Rokonlelkek vagyunk. Egy dologban mégis különbözünk, mégpedig, hogy én népdalt sohasem gyűjtöttem, és műveimben azokat sohasem dolgoztam fel. Az én lelkemet azonban mégsem ezek fogták meg, hanem nemzeti eposzunk ősi sorai.” 1929-ben Sibelius abbahagyta a komponálást és haláláig, 1957-ig nem írt új zenét. Ennek ellenére a 20. század egyik legtermékenyebb szerzője volt, több mint 100 opusz sorakozik műveinek listáján. A koncert művészei ebből a gazdag életműből válogattak különböző hangszer-összeállítású kamaraműveket.
RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont
Dallamok a falun rögzített népdaloktól a Bartók és Kodály által feldolgozott melódiákig
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!