A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
„Nem hittem volna, hogy az, amire ez a kis ember képes, egyáltalán lehetséges ilyen fiatal korban” – jelentette ki állítólag Goethe 1821-ben az alig tizenkét éves Mendelssohn sugárzó tehetségét méltatva. Mi több, a költőfejedelem, aki annak idején a hétéves Mozartot is hallotta játszani, hajlott rá, hogy Mendelssohnt még Mozartnál is többre tartsa. több
Akárhogy is, Mendelssohn fantasztikus zsenialitása nemcsak kortársait nyűgözte le, hanem az életművét megöröklő utókort is: szenvedélyes hangú, dús, csaknem szimfonikus hangzásképekkel játszó d-moll triója például 1839-es keletkezése óta a kamarazenei repertoár egyik kulcsdarabja. A kompozíció a mai koncerten a legendás zongoraművész-zeneszerző, Szergej Rahmanyinov tizenkilenc évesen komponált, egy tételes g-moll triójával együtt a Zeneakadémia tanszékvezető tanára és rektorhelyettese, Fekete Gyula Trióját keretezi Ifj. Selmeczi Gábor, Ifj. Major István és a szintén a Zeneakadémián oktató Báll Dávid együttesének összecsiszolt előadásában.
Rahmanyinov: 1. (g-moll) zongoratrió („Elégikus”)
Fekete Gyula: Trió (ősbemutató)
SZÜNET
Mendelssohn: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49
Selmeczi Gábor (hegedű), ifj. Major István (cselló), Báll Dávid (zongora)
Tiszta barokk Isabelle Faust és az Il Giardino Armonico
