Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán - Kamarazene karnyújtásnyira
Program
Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 16. kedd, 19:00
Kamarazene karnyújtásnyira
Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán A Zeneakadémia saját szervezésű programja
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
Beethoven: 5. (D-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/2
SZÜNET
Schubert: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Schubert: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, D. 384 (Rohmann Ditta átirata öthúros csellóra és fortepianóra)
Rohmann Ditta (cselló), Fejérvári Zoltán (fortepianó)
Erdődy Péterné, született Niczky Mária Anna – ez a magyar arisztokrata hölgy egyszerre volt a saját jogán grófnő és a férje révén grófné, ám a hírnevét mégsem ennek, hanem mindenestől a Beethovennel kialakított bizalmas barátságának köszönheti. A zeneszerző pártfogója, sőt „gyóntatója” volt ugyanis ez a dáma, akit futólag még azzal is meggyanúsított egyik-másik zenetörténész, hogy ő lett volna az a bizonyos „halhatatlan kedves”. Ez a feltételezés ugyan alighanem téves, az viszont bizonyos, hogy neki szólt annak a két, 1815-ben komponált cselló-zongora szonátának az ajánlása, amely Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán közös kamaraestjének első részét alkotja. A szünetet követően azután a Beethoven titáni közelségét kétség kívül megérző, de a hatásiszonyon mégis sikerrel túllépő Schubert két műve hangzik majd fel: a 19 esztendős fiatalember egyik korai hegedűszonatinája (Rohmann Ditta átiratában), valamint a nyolc évvel később keletkezett a-moll szonáta, amely melléknevével máig őrzi egy különleges hangszer – afféle vonóval megszólaltatott gitár –, az arpeggione emlékét.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
Támogató:
A koncert a Kormány 1290/ 2020. (VI. 5.) Korm. határozata alapján a kulturális intézmények által képviselt terület koronavírus világjárvány okozta gazdasági nehézségeinek enyhítése érdekében született támogatással valósul meg.
Ajánlatunk
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Lakatos Ágnes és Oláh Kálmán ének-zongora duó formációja jól ismert a magyar zenei életben, repertoárjuk főként amerikai jazz-sztenderdekből áll, a Jazz itt! című sorozat estjére azonban egy teljesen új műsorral készültek. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy mitől sajátos ízű a műfaj hazai képviselőinek zenéje. A koncert kiváló példája annak, amikor kutatási eredmények az előadóművészetben hasznosulnak.
A kerek évfordulók mindig jó lehetőséget teremtenek arra, hogy visszatekintsünk. A Zeneakadémia rejtett kincsei tematikus sorozat felfedezésre hívja a koncertlátogatókat az intézmény alapításának 150. évfordulója alkalmából. Az egykoron zeneszerzést vagy hangszerelést oktató zeneakadémiai tanárok szerzeményeiből is válogat az Új Liszt Ferenc Kamarakórus.
Ajánló
A program kb. 50 perces programon bemutatjuk a Zeneakadémia épületének különleges díszítéseit, rejtett kincseit, megismerkedhetnek a legendás a Nagyterem történetével…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!