Rohmann Ditta cselló-estje - Bach, Britten, Crumb - Bach szólóban
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, September 28 2024 7:00PM
J. S. Bach: 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009
Britten: 3. csellószvit, op. 87
SZÜNET
J. S. Bach: 5. (c-moll) csellószvit, BWV 1011
Crumb: Csellószonáta
Rohmann Ditta (cselló)
Ha idehaza szó esik Bach csellószvitjeiről, akkor elsőként Rohmann Ditta neve juthat eszünkbe. Nemcsak virtuóz csellóművész, de a zenei kísérletezés szenvedélyes híve is. Elkötelezett a tradíciók iránt, ugyanakkor folyamatosan keresi a megújulás lehetőségeit. Gyermekkorában zongorázott és énekelt is, így – saját bevallása szerint – elsősorban zenésznek, másodsorban csellistának érzi magát. Szólókarrierje mellett rendszeresen fellép világzenei együttesekkel, táncosok társaságában és kamarazenei formációkban is. Tehetségét számos díjjal ismerték el, amelyek közül kiemelkednek a Lipcsei Bach-versenyen elért sikerek, a Junior Prima Díj, valamint a lemez- és rádiófelvételek. A klasszikus zene mellett nyitott a kortárs-, illetve a népzenére is. Műsorában Bach mellett olyan 20-21. századi mesterek művei hangzanak el, mint a brit Benjamin Britten és az amerikai George Crumb.
RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
Cziffra György szólóestje (1956)
A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után,…
A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.