Program


Rohmann Ditta cselló-estje - Bach, Britten, Crumb - Bach szólóban

Rohmann Ditta cselló-estje - Bach, Britten, Crumb - Bach szólóban

Zeneakadémia saját produkció. Zeneakadémia jegyutalvány és Szabadfelhasználású jegy felhasználható.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. szeptember 28. szombat, 19:00

J. S. Bach: 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009
Britten: 3. csellószvit, op. 87

SZÜNET

J. S. Bach: 5. (c-moll) csellószvit, BWV 1011
Crumb: Csellószonáta

Rohmann Ditta (cselló)

Ha idehaza szó esik Bach csellószvitjeiről, akkor elsőként Rohmann Ditta neve juthat eszünkbe. Nemcsak virtuóz csellóművész, de a zenei kísérletezés szenvedélyes híve is. Elkötelezett a tradíciók iránt, ugyanakkor folyamatosan keresi a megújulás lehetőségeit. Gyermekkorában zongorázott és énekelt is, így – saját bevallása szerint – elsősorban zenésznek, másodsorban csellistának érzi magát. Szólókarrierje mellett rendszeresen fellép világzenei együttesekkel, táncosok társaságában és kamarazenei formációkban is. Tehetségét számos díjjal ismerték el, amelyek közül kiemelkednek a Lipcsei Bach-versenyen elért sikerek, a Junior Prima Díj, valamint a lemez- és rádiófelvételek. A klasszikus zene mellett nyitott a kortárs-, illetve a népzenére is. Műsorában Bach mellett olyan 20-21. századi mesterek művei hangzanak el, mint a brit Benjamin Britten és az amerikai George Crumb.

RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont

Ajánlatunk


Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.

„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.

Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is folytatódik. A zenekari koncertet – a mesterhez méltó módon – Liszt legkedvesebb hangszerén előadott szólóest követi egy olyan sorozattal, amely egész életén átívelt.

Ajánló


Kevés zongorás trió vállalkozik kortárs művek előadására. Balog Alexandra, Vida Mónika Ruth, Koppán Kata, Vavrinecz András és Tóth Barnabás kamaraestje…

Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!